Plázaláz az emelt szintű érettségin

Erre az évre is jutott az érettségihez méltatlan, tudást nem igénylő feladat a magyar vizsgára, ráadásul éppen az elvileg magasabb tudást igénylő emelt szintre. A példa szerint a plázázás mellett vagy ellen kellett érvelniük a jövő irodalomtanárainak. Provokatív feladat volt Spiró György véleményének elemzése is, amelyben a szerző arról elmélkedik, hogy a jobb megértés érdekében nem kellene-e átírni a magyar klasszikusokat. Az érettségik első napja botrány nélkül telt, ma a matematikavizsgák következnek.

Magyar nyelv és irodalom – választható esszékérdések
Érvelés Spiró György idézett véleménye mellett vagy ellen
Lázár Ervin Csapda című novellájának elemzése
Petőfi Sándor és Vörösmarty Mihály bordalának összehasonlítása
Tóth Árpád Erdő című versének elemzése

Idén is sikerült egy nevetséges példát szerkeszteniük az érettségi feladatlapra az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) által felkért feladatkészítőknek. Súlyosbító körülmény, hogy az irodalmi ismeretektől rendkívül messze álló feladat az emelt szintű vizsgalapon állt. Magasabb fokú vizsgát a 95 ezer érettségiző közül mindössze másfél százalék tett, vagyis éppen azok kapták a tragikomikus feladatot, akiknek a felvételi vizsgán a legnagyobb szükségük lesz a magyar vizsgán elért eredményekre. A vizsga négyórás volt, emelt szinten négy, középszinten két feladatból állt, helyesírási szótárt lehetett használni.
Emelt szinten a jövő irodalom- tanárainak az összpontszám 15 százalékáért a plázázás, a bevásárlóközpontokban való időzés ellen, illetve mellett kellett érvelniük. Nagy kérdés, ehhez milyen irodalmi ismeretre volt szükségük. A műveltségi teszt kérdései egy Babits-esszére (Arany mint arisztokrata) vonatkoztak. A műelemzési feladatban Tóth Árpád Erdő című művét kellett boncolgatni. A negyedik feladatban a „jó olvasóról” szóló szöveg kapcsán az olvasás mechanizmusáról való elmélkedést várta el az oktatási minisztérium.
Középszinten a szövegértési teszt Mikszáth Kálmán Jókai Mór és kora című írásának epilógusát közölte, majd erre vonatkozóan tett fel kérdéseket. A háromórás szövegértési feladat keretében három tétel közül választhattak a diákok: érvelhettek Spiró György idézett véleménye mellett vagy ellen, elemezhették Lázár Ervin novelláját, vagy összehasonlíthatták Vörösmarty Mihály és Petőfi Sándor bordalát.
Információink szerint a diákok elsöprő többsége a Spiró-idézetet választotta. Az idézett szövegben a szerző arról elmélkedik, hogy rohamosan csökken az olvasók tábora a fiatal generációban, ezért „meggondolandó, hogy nem kéne-e átírni egy csomó régi nagy magyar művet, például Jókai regényeit, hogy lehessen őket élvezni. A szavak felét a mai gyerekek nem értik”.
A Figyelőnet szerint az újpesti Könyves Kálmán Gimnázium érettségizői szinte kivétel nélkül Spirót választották. Azt mondták: egyetértenek Spiróval abban, hogy veszélyben van az irodalom. Egyesek szerint a kötelező klasszikus olvasmányok nem elég érdekesek ahhoz, hogy a gyerekekkel megszerettessék az irodalmat, ezért sokan eleve a lerövidített verziókat olvassák. Mások szerint a tévé és az internet is az irodalom rovására válik egyre népszerűbbé.
– Tény, hogy a gyerekek elsöprő többsége a Spiró-esszét választotta, ám nem biztos, hogy jól tették – jelentette ki Arató László, a Magyartanárok Országos Egyesületének elnöke. Szerinte a feladat pontos szövege szerint a diákoknak az érvelésnél saját élményeikre kellett támaszkodniuk, nem pedig közhelyeket pufogtatniuk. Leszögezte: ha a javítókulcsban a tárca komolyan veszi a feladat leírását, akkor nagy bajba kerülhetnek azok, akik nem írtak olyan konkrét példát, hogy például Jókai Mór adott művében milyen szavak voltak azok, amelyeket nem értettek, vagy miért okozott nehézséget számukra az olvasás. Úgy vélte, a legnehezebb feladat a Lázár Ervin-novella elemzése volt, annak megértéséhez ugyanis komoly összefüggéseket, képeket kellett felismerniük a diákoknak. Közölte: Vörösmarty és Petőfi bordalának összehasonlítása lett volna a legkönynyebb, ám a diákok közül valószínűleg ezt választották a legkevesebben, mert azt hitték, ehhez kell a legtöbb elméleti tudás. A szakember az emelt szintű plázás feladat kapcsán megjegyezte: egyesületük már évek óta jelzi, a gyakorlati szövegalkotó feladat túlságosan egyszerű volta miatt nem való emelt szintre. Összességében az idei vizsga kicsit könnyebb volt, mint a tavalyi, az esszékérdések azonban becsapósnak bizonyultak.
A tárca tájékoztatása szerint a vizsgák gond nélkül lezárultak, panaszos bejelentés nem érkezett. Ma reggel nyolc órától a matematika- vizsgákkal folytatódik az érettségi. A 95 ezer vizsgázóból 2531 (2,6 százalék) tesz emelt szintű érettségit, valamivel többen, mint magyarból. Megengedett segédeszköz a függvénytáblázat, a számológép, a körző, a vonalzó, a szögmérő.