Tíz nappal az út előtt röppent fel a hír az izraeli sajtóban, miszerint Simon Peresz izraeli államfő hajlandó lenne átadni hat fontos keresztény szent hely fennhatóságát az Apostoli Szentszéknek. A meghökkentő döntés voltaképp régóta vár magára, és mivel az egyházi állam különleges pozíciót foglal el világszerte, nem is jelentene áthidalhatatlan nemzetbiztonsági problémát. A katolikus egyháznak már most is van egy birtoka Kafarnaumban, amelyet még a britek adtak át a Szentszéknek Izrael állam létrehozása előtt. A kétoldalú kapcsolatok azonban továbbra is rendezetlenek.
Izrael állam 1948-as kikiáltását megelőzően a katolikus szent helyek adómentességet élveztek, az ENSZ pedig a szokás megtartását kérte az újonnan megalapított zsidó államtól is. XII. Pius pápa 1949-ben azt indítványozta, hogy a Megváltó életében fontos terület, így Jeruzsálem kapjon nemzetközi státust, így a szent helyeket meg tudja óvni az egyház. A felvetést nem fogadták el, Jeruzsálem nyugati része Izrael részévé vált, majd az 1967-es háborút követően a keleti is. A Szentszék XII. Pius kérését megismételte XXIII. János, VI. Pál és II. János Pál pápasága alatt, minden pozitív eredmény nélkül.
A Szentszék és Izrael csak 1993-ban írta alá az alapszerződést, amely biztosítja az adómentességet, és rendezi az épületek tulajdonjogát a két entitás között. Ezt a szerződést azonban Izrael az aláírás óta nem léptette életbe, az e célból indított szentszéki törekvések pedig rendre falra hányt borsónak bizonyultak. Az izraeli területen élő-dolgozó szentszéki katolikusoktól rendszeresen megtagadják a belépést, vagy nem adnak nekik vízumot, esetenként illegális bevándorlóknak tekintik őket. Még tavaly is megtörtént, hogy egy mozlim országból érkező, érvényes vízummal rendelkező szeminaristát visszaküldtek Tel-Avivból Rómába nyolcórás reptéri kihallgatás után. Peresz 2006-ban találkozott XVI. Benedekkel, és azt mondta, egy éven belül minden fontos kérdésben meg fognak egyezni. Ha nem is egy év, de három alatt talán sikerül.
Persze csak akkor, ha az izraeli kormány is így akarja. Éli Jisáj belügyminiszter például fel van háborodva az ötlettől, hogy a názáreti nagytemplomot, a Getsemáne-kertben található templomot vagy a Genezáreti-tónál levő, a csodálatos kenyérszaporítás helyszínén emelt szent helyet átadja. Vatikáni források azonban úgy tudják, mindkét fél érdekelt a pápalátogatás sikerében, így elképzelhető a tárgyalások lezárása.
Orbán Viktor: Három év alatt közel 40 százalékos minimálbér-emelés