Lassan minden napra jut egy újabb, Magyar Bálint (SZDSZ) nevéhez kötődő törvénymódosítási indítvány, és közülük mindegyik alapjaiban forgatná fel a magyar köz- és felsőoktatást. Az egykori oktatási miniszter legújabb, párttársával, Sándor Klárával benyújtott javaslata megszüntetné az első hat évfolyamon a tantárgyakat, és 13 éves korig csupán készségeket fejlesztene. Megtiltaná a tanároknak, hogy házi feladatot adjanak a diákoknak a hét végére és a tanítási szünetre, valamint jövő szeptembertől fokozatosan felszámolná a nyolc évfolyamos gimnáziumokat.
Jelenleg a tanítási időkeret 25-50 százalékát kell nem szakrendszerű oktatásra felhasználni. Ezeken az órákon a gyerekek nem tanulnak új tananyagot, és nem is kérik tőlük számon az ismereteket, csupán készségfejlesztés folyik. Magyarék ezt a típusú oktatást terjesztenék ki az összes tanítási időre azokban az iskolákban, ahol egy intézményen belül általános és középfokú oktatás is működik. A számonkérés nélküli készségfejlesztés az első hat évfolyamnál a tantárgyak megszüntetését jelentené, vagyis a diákok 13 éves korukban találkoznának először matematikaórával. Javaslatuk indoklásában azt írják: ezzel nagyobb lehetőség nyílna a készségek, képességek fejlesztésére, ezért az egységes, tizenkét évfolyammal működő középiskolában az első hat évfolyamon a teljes tanítási időben nem szakrendszerű oktatást kell szervezni.
*
Azzal, hogy a gyerekek 13 éves korukig csak készségfejlesztésben részesülnek, életképtelenné válnak a nyolc évfolyamos gimnáziumok, mivel Magyar szerint meglétük nehezítené az iskolaszervezést. Ha a javaslatot a szocialista–szabad demokrata többség elfogadja, jövő szeptemberben már nem indíthatnak új osztályokat a nyolc évfolyamos gimnáziumok, és át kell alakulniuk hat- vagy négyosztályossá. A felsőbb évesek még befejezhetik tanulmányaikat. A tantárgyak nélküli oktatásra legkésőbb 2011 szeptemberében kell áttérni.
A tanárok szerint Magyar Bálint az oktatásban elindult a rendszer-visszaváltás útján, diktatórikus lépésekkel csorbítja a diákok és a tanárok jogait, s mintha célja az lenne, hogy gyerekek minél kevesebb tudással kerüljenek ki az iskolapadból.
Elképesztő és abszurd ötlet
– A tantárgyak első hat évfolyamon történő megszüntetése olyan elképesztő és abszurd ötlet, amit nem lehet kommentálni – jelentette ki lapunknak Kerpen Gábor, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke. Hozzátette: az alsó tagozatban eddig is az alapkészségek kialakítása volt a cél, ott a tantárgyak eltörlése okozhat komoly károkat. Ötödik-hatodik évfolyamon azonban a diákok rengeteg ismeretanyagot tanulnak, a készségfejlesztés részeként erre nem lesz lehetőség, így a gyerek hetedikben és nyolcadikban két év alatt négy évfolyam anyagát kapnák meg sűrítve. Kerpen leszögezte: a házi feladatok megtiltása súlyosan csorbítja a tanárok és az iskolák pedagógiai önállóságát. A nyolc évfolyamos gimnáziumok megszüntetése és a nem szakrendszerű oktatás kötelező kiterjesztése pedig a szülők és a gyerekek szabad iskolaválasztásának jogát. A PDSZ mindent megtesz annak érdekében, hogy ebből ne születhessen jogszabály.
Magyar törvényalkotási dühe
Az ellenzék is ledöbbent Magyar javaslatán. Hoffmann Rózsa, a KDNP oktatáspolitikusa felháborítónak nevezte a szabad demokrata képviselő „törvényalkotási dühét”, amellyel a hatalom utolsó perceit is arra használja, hogy átverje a parlamenten elképesztő ötleteit, amelyeket miniszterként sem tudott megvalósítani. A politikusnő, aki tizenkét éven át volt a nyolcosztályos Németh László Gimnázium igazgatója, bízik benne, hogy a terv megbukik a szakma ellenállásán, s ennek hatására a szocialisták nem mernek kiállni az indítvány mellett. Leszögezte: ezek az iskolák az országban egyedülálló tehetséggondozást folytatnak. (A legutóbbi kompetenciamérésen is sokkal jobb eredményt értek el a nyolc évfolyamos középiskolák diákjai, mint a hagyományos iskolatípusban tanulók.) Hoffmann Rózsa leszögezte: ezáltal felszámolnák a tehetséggondozást is.
A politikusnő hozzátette: tudományos kísérletek bizonyítják azt is, hogy motiváltabb és jobb tanulmányi eredményt ér el az a diák, aki rendszeresen ír házi feladatot. Betiltásuk súlyos szakmai dilettantizmusról árulkodik, ahogy a tantárgyak eltörlésére vonatkozó rész is, ami hatalmas színvonalesést eredményezne az oktatásban.
Szándékos zavarkeltés?
A javaslat a Fidesznél is felháborodást váltott ki. Sió László, a párt oktatáspolitikai műhelyének vezetője szerint a szabad demokratákon olyan törvényalkotási láz uralkodott el, amely a súlyos jogbizonytalanságot és káoszt idéz elő az oktatásban. Nem tartotta kizártnak, hogy Magyar szándékosan akar zavart kelteni. Sió lapunknak leszögezte: úgy tűnik, mintha a Gyurcsány–Bajnai kormányfőcsere után háttéralku köttetett volna a szocialisták és a szabad demokraták között. Mintha már nem is Hiller István lenne az oktatási miniszter, hiszen mostanában Magyar Bálint – sok esetben szocialista képviselők támogatásával – hetente ad be olyan indítványt, amely alapjában változtatná meg a hazai oktatás rendszerét, miközben Hiller mély hallgatásba burkolózik. Sió rámutatott: Magyar Bálint törvényalkotási technikái mögött teljesen kitapinthatóak a lobbiérdekek, például a nemzetközi felsőoktatási intézményekről szóló indítványnál.
Lapunk megkérdezte a Hiller-tárcát is, hogy támogatják-e Magyar Bálint javaslatát, ám ismét a megszokott, kitérő választ kaptuk. Eszerint a minisztérium tanulmányozza, megvitatja a tervezetet, és csak ezt követően ismerteti álláspontját.
