Történelemvizsga fennakadásokkal

A zökkenőmentes magyar és a matematika érettségi vizsga után tegnap a történelemvizsgán négy középiskolában hibás feladatlapokat kaptak a diákok. – Egy fővárosi és három vidéki középiskolába érkeztek hibás tételsorok. Nem a nyomtatással, hanem a feladatlapok összefűzésével volt baj. Előfordult, hogy az ötoldalas feladatlapban négy negyedik oldal szerepelt, a többi viszont hiányzott – magyarázta a helyzetet lapunknak Bakonyi László, az érettségi vizsgákat szervező Oktatási Hivatal (OH) elnöke. A szakember elismerte, hogy a hibát a hiányzó feladatok miatt nem lehetett volna megoldani egyszerű fénymásolással, ezért az érintett iskolákba póttételeket kellett eljuttatni. Bakonyi szerint a hiba miatt 10-20 perces szünetet rendeltek el, ebben az időszakban a vizsgázók közül senki nem hagyhatta el az osztálytermet.
Pécsett – vélhetően egy diák által bejelentett – bombariadó próbálta megakadályozni az érettségi vizsgát. Az épületet nem ürítették ki, mert az igazgató – ismeretlen okból előre felkészülve az ilyen esetre – már korábban átvizsgáltatta az épületet, és a rendőrök nem találtak semmit. Bakonyi szerint a rendőrség közveszélyokozással való fenyegetés miatt nyomoz az ügyben.
A 95 600 vizsgázóból 4784 diák (csaknem öt százalék) próbálkozott emelt szinten, vagyis a kötelező tárgyak közül történelemből rendezték a legtöbb emelt szintű vizsgát. Középszinten a Rákóczi-szabadságharc, a reformkor és a rendszerváltás utáni magyar választási rendszer témái voltak a választható nagy esszékérdések. Emelt szinten a reneszánsz kor, a törökellenes harcok és a gyermekek jogai szerepeltek az esszék között. A diákok megdöbbentőnek tartották, hogy több, földrajzi, biológiai tananyaghoz kapcsolódó kérdés is szerepelt a feladatok között. Szerintük érthetetlen, hogy a környezeti problémákkal kapcsolatos kérdéskör – úgymint az erdőirtás következményei, illetve az, hogy miként változik meg a levegőt alkotó gázok öszszetétele az erdőirtás után – mit keresnek a történelem írásbelin.
A középszintű történelemvizsga egészen banális, a bukás elkerüléséhez szinte csak olvasni kell tudni – fejtette ki véleményét Szebedy Tas, a Gimnáziumok Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke. A szakember leszögezte: a vaktérképes feladatnál a diákok használhatják az atlaszt, tehát nincs más dolguk, mint megtalálni a feladatlapon szereplő ábrát, és lemásolni a ráírt adatokat. A GOSZ elnöke szerint ugyanakkor az emelt szintű vizsga extrém nehézségű: olyan kérdések szerepelnek benne, amelyről a pusztán a középiskolai tananyaggal megismerkedő diák nem is tanult.

A rektorok is tiltakoznak. A hallgatók és az oktatók után az egyetemeket vezető rektorok is elutasítják Magyar Bálint külföldi egyetemeket segítő javaslatát. A Magyar Rektori Konferencia szerint egyenlőtlen versenyt teremtene a javaslat elfogadása, mert a tervezet a nemzetközi jellegű felsőoktatási intézményekre lényegesen megengedőbb szabályozást írna elő, mint a magyar intézményekre. Ez azt eredményezheti, hogy olyan intézmények jönnek Magyarországra, amelyek képzésének színvonala alacsony, de a versenyhelyzete kedvezőbb. Az ilyen intézmények által kibocsátott „diplomák” értéke, munkaerő-piaci elfogadhatósága erősen megkérdőjelezhető.
Információink szerint az oktatási tárca szakemberei is ellenzik Magyar javaslatát, de az MSZP és az SZDSZ között kötött, Bajnai Gordon támogatásáról szóló háttéralku arra kötelezi a szocialistákat, hogy megszavazzák azt.