A válság kezdete óta az Egyesült Államok egyes városaiban hatvan százalékkal is megnőtt a menhelyekre került háziállatok száma. A rengeteg bedőlő hitel következtében sokaknak kellett elköltözniük kertes házukból, új lakhelyükön pedig már nincs módjuk az állatok megtartására. A recesszió miatt az egykori házi kedvenceknek rendkívül nehéz új gazdát találni.
– A gazdasági válság kezdete óta duplájára emelkedett Magyarországon is a menhelyre került állatok száma, ezért a telepek nem képesek már több állatot befogadni – jelentette ki Sz. Lázár Anna állatvédő, a Civil Rádió műsorvezetője, aki az országot e tekintetben Romániával és Bulgáriával egyetemben katasztrófa sújtotta övezetnek titulálta. A menhelyeken a gazdák hosszú várólistára kerülnek, így sokszor egyszerűen szélnek eresztik vagy agyonütik a volt „kedvencet”. – Az emberek és az állatok sorsa szorosan összefügg. Rengetegen keresik fel menhelyünket azzal, hogy elárverezték otthonukat vagy kénytelenek voltak eladni házukat, és nem tudják háziállatukat a jövőben megtartani – mondta a Tolna Megyei Állat- és Természetvédő Alapítvány vezetője. Fiáth Szilvia hozzátette: az is előfordult, hogy egy bezárt üzem őrzőkutyáinak kerestek menedéket.
Seres Zoltán, az Orpheus Országos Állatvédő Egyesület elnöke szerint recesszió idején az emberek először a háziállatokon próbálnak spórolni. Kifejtette: az „erőltetett piacon” könnyen jutnak a vásárlók háziállathoz, azonban sokan felelőtlenül vásárolnak, később pedig a terráriumok lakóit egyszerűen hagyják éhen halni, a díszhalakat lehúzzák a vécében, míg a nagyobb testű állatokat egyszerűen szabadon engedik a természetben.
Bélafalvy Krisztina, a NOÉ Állatotthon Alapítvány sajtómunkatársa rámutatott: a kis nyugdíjból élők a válság hatására nem képesek megvásárolni az eleséget kedvenceiknek, ezért fordulnak az állatvédő alapítványokhoz. Az állateledel-piac tavaly október és idén február között négyszázalékos zsugorodást volt kénytelen elkönyvelni – tudta meg lapunk. Amint azt Mayer Zsolt, a Mars Magyarország Kft. külső kapcsolatokért felelős igazgatója megjegyezte, a cég prémium és felső-közép kategóriás termékeire kevésbé jellemző a visszaesés, ám, mint mondta, azokat nem a láncon tartott házőrző ebek gazdái vásárolják, hanem a magasabb keresettel rendelkezők. (A Mars egyik ismert márkája, a Pedigree Pal örökbefogadási programjának részében jelentős összeget fordít a menhelyek lakóira.)
A NOÉ otthon sajtómunkatársa kifejtette: az utóbbi időben a kutyák, macskák mellett egyre több teknős került menhelyükre, és már nemcsak a házi-, de a gazdasági haszonállatoktól is kénytelenek szabadulni gazdáik. – A vidéki házukból a gazdasági krízis miatt kisebb, városi lakásba költözők hoztak már hozzánk kecskét, lovat, sőt szarvasmarhát is – tette hozzá Bélafalvy Krisztina.
Nagy Kata, a Győri Állatmenhely munkatársa hozzáfűzte: a macskák helyzete különösen aggasztó, mert az emberek úgy vélik, ezek az állatok könnyebben boldogulnak az ember segítsége nélkül. Bélafalvy Krisztina kiegészítette mindezt azzal, hogy kevés azoknak a menhelyeknek a száma, ahol befogadják a macskákat, mert azok számos betegséget terjeszthetnek, és mielőtt átvennének egy házi macskát, drága szűrővizsgálatnak kell alávetni őket.
Magyarországon megcsappant az adakozói kedv is, így az állatvédő civil szervezetek működése veszélybe került. A NOÉ idén legalább húszszázalékos csökkenésre számít, mert a lakosság egyre kisebb támogatásra képes. – Az is hátrányosan érintett bennünket, hogy már a tárgyi adomány is adókötelessé vált, ezért a természetbeni mecenatúra mértéke is apadt – magyarázta Bélafalvy Krisztina.
Fiáth Szilvia problémaként említette azt is, hogy tapasztalatai szerint a kötelező veszettség elleni oltást vagy a háziállatok gyógykezelését, netán egy műtétet nem tudnak kigazdálkodni az állattartók. Gondot jelent a szaporulat megakadályozása is, hiszen egy ivartalanítási műtétet képtelenek a tulajdonosok finanszírozni, egy-egy beavatkozás ugyanis 10-20 ezer forintba is kerülhet. Más véleményen van Loránszkó Gábor, a Magyar Állatorvosi Kamara állatvédelmi bizottságának elnöke, aki úgy véli: általában nem a válság, hanem a felelőtlen állattartás játszik szerepet sok állat menhelyre kerülésében. – Ez a réteg az állatokat érték nélküli, könnyen pótolható tárgyként kezeli, s akkor is a menhelyre vinné őket, ha fele annyiba kerülne egy orvosi beavatkozás – jelentette ki.
Seres Zoltán is felhívta a figyelmet a felelős állattartásra, ami nem kerül pénzbe: odafigyeléssel, a párzási időszak során az állatok elkülönítésével elkerülhető lenne a nem kívánt szaporulat. – Az utcára került kutyák, macskák a legtöbbször az autóutakon végzik, esetleg kóborolva zaklatják a lakosságot – sajnálkozott a szakember, hozzátéve, hogy sokan nem ismerik az állatok tartásáról szóló törvényt, így azzal sincsenek tisztában, hogy bűncselekményt követnek el, amikor nem gondoskodnak kedvenceikről.
– A magyar emberek sajnos a válságtól függetlenül is felelőtlenül bánnak az állatokkal, s a legkisebb probléma esetén megszabadulnak tőlük – világított rá az állattartási kultúra hiányára Nagy Kata.
– A válság kezdete előtt is hagyott kívánnivalót maga után a honi állattartási kultúra, de a recesszió óta rosszabbodott a helyzet – jellemezte a kialakult állapotot. Állatvédők felhívták a figyelmet: az önkormányzatoknak rendeletekkel kellene szabályozni az állattartás kereteit, Angliában például nincs lehetősége arra az embereknek, hogy bernáthegyi méretű kutyát tartsanak egy panellakásban.
Sz. Lázár Anna állatvédő arra is kitért, hogy az állatvédelmi törvényt sokszor nem tartják be, ám szerinte ennek ellenére szükséges a jogszabály bővítése. – Kötelezővé kell tenni az ivartalanítást, az állatok nyilvántartásba vételét, míg az önkormányzatoknak meg kellene határozni, hogy egy településen mennyi állatot tarthasson a lakosság a törvényben foglaltaknak megfelelően – mutatott rá a hiányosságokra az állatvédő. Hozzáfűzte, hogy Magyarországra a tűzoltás a jellemző, nem pedig a bajmegelőzés.
Oroszország
Trump erős figyelmeztetést küldött Putyinnak
