A külügyminiszter tájékoztatása szerint négy nagykövetség szűnik meg, Luxemburgban, Malajziában, Venezuelában és Chilében csomagolhat a diplomáciai testület. Emellett bezárnak világszerte nyolc magyar főkonzulátust, így hivatalos magyar diplomáciai képviselet nélkül marad Sao Paulo, Sydney, Hongkong, Chicago, Toronto, Lyon, Düsseldorf, valamint a már említett Krakkó. Ezzel beigazolódtak lapunk értesülései arról, hogy bezárhatnak több magyar diplomáciai testületet, többek között a krakkói főkonzulátust.
Több érintett városban aláírásgyűjtésbe és élénk lobbizásba kezdtek a szándék megváltoztatása érdekében, a Külügyminisztérium mégis a megszüntetés mellett döntött, csak Kassa menekült meg. Balázs Péter szerint Kassa esetében nem a kezelt ügyek száma esett latba, a krakkói főkonzulátusra viszont épp az ilyen számok mérlegelése miatt kerül majd lakat.
*
Az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke, Németh Zsolt a miniszter meghallgatása után helytelennek nevezte, hogy a diplomáciai testületek rendszerének módosítását az ellenzék megkérdezése nélkül hajtották végre, és „önsorsrontásként” értelmezte a bejelentett változtatásokat. Németh Zsolt rámutatott, hogy Hongkong vagy Kuala Lumpur esetében gazdasági növekedési központokból vonulunk ki, és sérelmezte azt is, hogy Sydney, Toronto és Chicago bezárásával jelentős magyar származású lakossággal rendelkező városokban tűnik el a hivatalos jelenlét.
A krakkói főkonzulátus bezárása kapcsán egyébként Balázs Péter a Külügyminisztériumban tartott sajtótájékoztatóján a város kulturális szerepét emelte ki, s úgy vélte, a helyszíni magyar kulturális intézet ki tudja váltani a főkonzulátust. Hárs Gábor, a külügyi bizottság szocialista tagja, az Interparlamentáris Unió magyar–lengyel csoportjának elnöke a miniszter meghallgatásán hasonlóképp vélekedett, rámutatva, Krakkóhoz inkább nosztalgikus emlékek kötődnek.
A most feleslegessé váló épületek a külügyminiszter szerint – értékbecslés alapján – 5–10 milliárd forintot érhetnek, azokat a Nemzeti Vagyonkezelő fogja értékesíteni. A tárca a karcsúsítással nagyjából kétmilliárd forintot takarít meg évente, ám Balázs Péter arról nem tudott beszámolni, milyen kár éri Magyarországot az állandó képviseletek visszavonulása által. A miniszter többször említette a „svéd modellt”, amely alapján hazánk nyolcvan országban nagyjából száz diplomáciai testület fenntartását célozza meg. Balázs Péter szerint nagyon fontos volt számára, hogy az átalakítást ne kapkodva, pillanatnyi érdekeket szem előtt tartva hajtsák végre, hanem az tervszerűen folyjon le, és egy hatékony, fenntartható struktúrát eredményezzen. Úgy vélte, a nagyobb képviseleti hálózat szétforgácsolná Magyarország erejét, a „svéd modell” viszont épp megfelelő számunkra.
Az is kiderült, hogy a Külügyminisztérium 2009-ben 44 milliárd forintból gazdálkodhat, és a miniszter határozottan visszautasította, hogy csődközelben lenne a tárca. Ez ötmilliárd forinttal kevesebb, mint tavaly volt, de a miniszter szerint mostanra egyenesbe került a tárca gazdálkodása, és a Pénzügyminisztériummal való megállapodás értelmében a külügy visszakapja a tartósan magas euró–forint árfolyam miatt kieső pénzt. A Magyar Nemzet korábban megírta, a minisztérium az idei évre 245 forintos euróárfolyammal számolta a költségeket, ezért is váltak szükségessé a megszorító intézkedések.
