Bölcsődefejlesztésre 12 milliárd forintot különített el a kormány, valamint 9,8 milliárd forintot a családi napközik létrehozásának ösztönzésére. Az Index szerint a gyes háromról két évre történő lerövidítése után a Bajnai-kormány akciót indított, hogy 2011-re, amikor a kétéves gyermekek szülei kénytelenek lesznek munkába állni, el tudják helyezni a gyerekeiket. A kabinet szerint azonban a bölcsőde drága, ezért olcsóbb megoldásokat keresnek.
Az egyik ilyen a kétévesek óvodába járatása. Ez már idén szeptembertől lehetővé válik. Az egységes óvoda-bölcsődéket olyan kistelepüléseken lehet létrehozni, ahol kevés a gyerek. Az ilyen intézményekkel sokat spórolhatnának, mert a bölcsőde épületére vonatkozó szigorú szabályok helyett csak az óvodákra vonatkozó lazább előírásoknak kell megfelelni. Kérdés, attól, hogy a kétéves gyereket ezentúl óvodásnak hívják, nem ugyanolyan veszélyes-e számára a játszótéri mászóka, vagy az apró darabokból álló játék, amelyektől eddig tiltották a három év alattiakat.
Az integrált óvoda-bölcsődénél is olcsóbb a családi napközik elterjesztése. Ilyet bárki működtethet otthonában, vagyis egy nyolc általánost végzett ember korszerűtlen falusi házában, a bölcsődékre vonatkozó higiéniai és biztonsági előírások nélkül is felügyelhet más gyerekeire, ahogy a kőbányai panelrengeteg tizedik emeletén élő szülő is vállalhat hasonlót, ahol udvar és uniós játszótér helyett jó esetben az erkélyre viszi ki levegőzni a gyereket.
– A férőhelybővítésre elkülönített keret csak a kommunikáció szintjén létezik, erről semmilyen írásos anyagot nem láttunk – jelentette ki lapunknak Sió László, a Fidesz oktatáspolitikai műhelyének vezetője. A politikus szerint új bölcsődei férőhelyek nem épülnek, mert a kormánynak nincs pénze rá, a vészmegoldásként kitalált alternatív gyermekelhelyezési ötletek pedig abszurdak. Az integrált óvodák esetében semmilyen szakmai koncepciót nem dolgoztak ki arra, hogyan lehet egy csoportban fejleszteni különböző korú gyerekeket. A családi napközinél a kistelepüléseken megtörténhet, hogy képzetlen emberek elhanyagolt házakban gyűjtik össze a gyerekeket. Sió szerint a gyes lerövidítése anyagi ráfizetést jelent. Egy gyerek után két- és hároméves kora között gyesként összesen 324 ezer forintot fizet ki az állam, míg a bölcsődei ellátás 1,2 millió forintba kerül évente, vagyis a gyes eltörlése gyerekenként kilencszázezer forint pluszkiadást jelent, ami ötvenezer bölcsődésnél évente 45 milliárd forinttal többet vesz ki a büdzséből.
– Jelenleg is óriási a férőhelyhiány, átlagosan 150 jelentkezőből 50-et el kell utasítanunk – jelentette ki lapunknak Acsainé Végvári Katalin, a Magyar Bölcsődék Egyesületének elnöke. Ha nem rövidítenék le a gyes idejét, akkor is 15 ezer új férőhely kellene, így azonban a jelenlegi 25 ezer hely duplájára lesz majd szükség. Acsainénak erősek a kétségei, hogy két év alatt sikerül ennyi új férőhelyet építeni, hiszen jelenleg mindössze 1700 hely építésére írtak ki pályázatot. A kétéves gyerekek óvodába járatása akkor elfogadható, ha óvónő és bölcsődei gondozónő is van a csoportban. A családi napközik kapcsán megjegyezte: kétséges, hogy a bölcsődéknél előírt komoly egészségügyi és biztonsági követelményeknek megfelel-e egy falusi ház vagy lakótelepi lakás. A családi napközi üzemeltetéséhez ráadásul nem kell szakirányú végzettség, csak egy negyvenórás tanfolyam, ami szintén fontos kérdéseket vet fel – szögezte le Acsainé. Hozzátette: ezek az intézmények legalább negyvenezer forint költségtérítést kérnek a szülőktől, amit a kistelepüléseken egyáltalán nem tudnak kifizetni.
origo.hu
Magyar Péter támogatja, hogy azonos nemű szülők gyereket fogadjanak örökbe
