Céltalanul elköltött pénzek

Alig segítenek valamit a gazdaságon az uniós pénzek: 2007 januárja óta az Új Magyarország terv keretének mindössze négy százalékát sikerült lehívnunk, miközben évente 200 milliárd forintos nagyságrendben fizetünk be a brüsszeli uniós kaszszába. A források rossz elosztási rendszere miatt a legfrissebb versenyképességi listákon már Jordánia, Kazahsztán és Chile is megelőzi hazánkat.

Bár csak az idén mintegy másfél milliárd forintért népszerűsíti a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) az uniós források sikerét, a statisztikák azt mutatják, hogy nem várhatunk gazdasági csodát a brüsszeli támogatásoktól. Május elejéig mindössze 320 milliárd forintot hívott le hazánk a 2007 januárja óta tartó Új Magyarország fejlesztési terv keretből a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség adatai szerint, vagyis négy év alatt a rendelkezésre álló pénz négy százaléka érkezett meg ténylegesen hazánkba. Ráadásul nemcsak a nagyon lassú és bürokratikus pályáztatási és kifizetési rendszerrel van gond, óriási problémát jelent az is, hogy a pénzek továbbra sem a hátrányos országrészek felzárkóztatását szolgálják. Az ügynökség legfrissebb adatai szerint az eddig támogatottnak nyilvánított pályázatok 69 százalékát továbbra is budapesti székhelyű vállalkozások kapják, miközben egy-egy megye csak a keret töredékéhez képes hozzáférni.
Az uniós pénzek nem jelentkeznek a gazdasági teljesítményben sem. A támogatások csak lehetőséget jelentenek hazánk vállalkozásainak, ezt az előnyt azonban csak akkor képesek kihasználni a cégek, ha a gazdasági környezet kellőképpen versenyképessé teszi őket. A svájci IMD intézet által minden évben közölt, az országok versenyképességét összehasonlító elemzés alapján azonban a felmért 57 országból Magyarország mindössze az 52. helyen áll, vagyis tavalyhoz képest további hét helyet csúsztunk vissza, így Venezuela, Mexikó, Jordánia és Bulgária is lekörözött minket. A felmérés a vállalatok teljesítményét vizsgálta profittermelés, az újítások használata és rugalmasság tekintetében. Az IMD másik versenyképességi rangsorában is kifejezetten rosszul szerepeltünk: a húszmilliós létszám alatti országok közül a vizsgált 28 országból a 26. helyre kerültünk, többek között Kazahsztán és Jordánia után. Nem jobb a helyzet a versenyképességhez hozzájáruló kormányzati hatékonyság esetében sem: itt egy év alatt három helyet csúsztunk lefelé, és jelenleg a lista végén kullogunk. Hazánknál jobban szerepelt Törökország, Kolumbia, Mexikó, sőt még a Fülöp-szigetek is. A svájci kutatók azt is vizsgálták, mely államok ellenállóbbak a válsággal szemben: ebben az öszszehasonlításban Magyarország szintén nagyon gyengén szerepelt: az 57 ország közül mindössze az 52. helyezést értük el.
Az uniós források alacsony hatékonyságát mutatja az Ecostat gazdaságkutató felmérése is, amely hazánk ötéves EU-tagságának mérlegét vonja meg. Eszerint a gazdasági növekedés hazánkban volt a leglassabb a csatlakozásunk óta, sőt az egy főre jutó GDP értéke egyedül Magyarországon csökkent, miközben mindegyik új tagországban jelentős volt az emelkedés. Az életszínvonalat érintő felzárkózásunk is elmaradt: míg 2004-ben az uniós átlag 63 százalékán álltunk, ami fokozatosan romlott. A munkanélküliség tekintetében a tagfelvételünkkor még nálunk volt a legalacsonyabb az arány, 2008-ban pedig az utolsó előtti helyre szorultunk viszsza. Eközben hazánk nem foghatja semmiféle különleges hátráltató okra, hogy az uniós források nem tudták megakadályozni a lemaradásunkat. Annak ellenére, hogy az NFÜ összegzése szerint az elmúlt öt év egyértelmű sikertörténet, a gazdasági adatok azt mutatják, hogy gyakorlatilag szinte egyáltalán nem mutatható ki többletnövekedés az uniós források nyomán. A gazdasági programok nem javítottak a foglalkoztatáson, és még a legderűlátóbb számítások szerint is a GDP kevesebb mint fél százalékára tehető a brüsszeli forrásokból adódó teljesítményváltozás. Eközben az NFÜ továbbra is hatalmas összegekkel reklámozza a sikereket. Lapunk kérdésére az ügynökségnél megerősítették: az idén is mintegy másfél milliárd forinttal tesznek eleget „tájékoztatási kötelezettségüknek”. Korábbi tervezetük szerint azonban ezt az összeget még egy további keret is kiegészíti a közreműködő szervezetek kommunikációjára, vagyis ebben az évben a tervezett költségvetés 2,15 milliárd forint körül alakul.

Fókuszban a közlekedés. Magyarországot a transzeurópai közlekedési fejlesztési hálózatok tervei közül minél több érintse, és a fejlesztésekben meg kell jelenniük a környezetvédelmi szempontoknak – derül ki a Fidesz európai uniós választási programjából. Hazánk szempontjából kiemelt jelentősége van annak, hogy az unió ne csak kelet–nyugati irányban, hanem észak–déli viszonylatban is könynyebben átjárhatóvá váljon – áll a dokumentumban. A program szerint több uniós forrást kell megcélozni az autópálya-építéseknél, és biztosítani kell, hogy a magyar vasút pozíciókat szerezzen a minőségi InterCity- és EuroCity-közlekedés Kárpát-medencei megszervezésével. A Fidesz programja a Duna teljes hajózhatóságának megteremtését tűzi ki célul, és rendezné a Tisza vízi út nemzetközi jogi státusát.