Éles diplomáciai vita Gibraltár jövőjéről

Spanyolország tiltakozott az ENSZ azon terve ellen, hogy a gyarmatok felszámolásával foglalkozó bizottsága törölni akarja Gibraltárt a megszüntetésre ítélt gyarmati rendszerek listájáról. A brit koronagyarmat adóparadicsomnak számít.

A London és Madrid közötti tárgyalásokon dől el Gibraltár jövője – közölte Alberto Virella, a bizottság spanyol tagja. A diplomata azért is ellenzi a most adóparadicsomnak számító koronagyarmat ügyének levételét a listáról, mert az egyetlen nem önálló terület Európában, amelyet európai állam birtokol egy másik európai ország területén. Virella hangsúlyozta, hogy Gibraltár státusa jelenleg gyarmati jellegű, tehát ellentétes az ENSZ alapokmányával, és sérti Spanyolország területi egységét. A spanyol fél érvei alapján Gibraltár jövője az – úgynevezett spanyol örökösödési háborút lezáró – 1713-ban kötött utrecht-i szerződéshez kapcsolódik.
Nagy-Britannia 1704-ben foglalta el Gibraltárt, a spanyol állam azóta próbálja visszaszerezni: a második világháború során például Francisco Franco diktátor a spanyol polgárháború után többek között azért nem lépett be a háborúba Hitler oldalán, mert azt az ígéretet kapta Churchill brit kormányfőtől, hogy a háború után visszakerülhet az országhoz. A britek nem teljesítették ígéretüket, ezért Franco az ENSZ-hez fordult, amely végül 1967-ben Spanyolország javára döntött. A brit kormány tudomásul vette az ítéletet, de úgy döntött, hogy egyáltalán nem hajtja végre: adókedvezményekkel gazdaságilag nagyon megerősítette Gibraltárt, és az utolsó európai brit koronagyarmat saját alkotmányt, parlamentet is kapott.