Évek óta jogszabály írja elő az egészségügyi szolgáltatóknak, hogy távozásakor minden beteget tájékoztatniuk kell arról, milyen vizsgálatokat és beavatkozásokat végeztek rajta, s azokért várhatóan mennyi pénzt utal majd az intézménynek az egészségbiztosító. Ha nem így tesznek, büntetésre is számíthatnak. A pácienssel alá is kell íratni az előkalkulációnak nevezett dokumentumot.
– Nem értette a papíron szereplő információkat egy szívbeteg férfi, megkért, hogy magyarázzam el – mesélte egy fővárosi kórház kardiológusa. – Végigmondtam, s közöltem, hogy az elvégzett műtétért és az egyéb beavatkozásokért a tájékoztató szerint valamivel több, mint nyolcvanezer forintot kellene utalnia az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak (OEP). Rögtön hozzá is tettem, hogy a valóságban ennek az összegnek a felét sem kapjuk majd meg. Ekkor a beteg azt kérdezte, hogy minek adnak olyan tájékoztatót, amin valótlan, félrevezető információ szerepel – zárta történetét a doktor. A válasz egyszerű: azért, mert áprilistól a betegek egy jelentős részénél nem lehet előre tudni, hogy az ellátásért mennyi pénzt kap majd az egészségügyi intézmény a biztosítótól.
A finanszírozásnak ugyanis csak egy részét számolják fix öszszeggel, a másik részét úgynevezett lebegő pontértékkel. Ez azt jelenti, hogy minél több beteget lát el az ország összes intézménye az adott hónapban, egy páciensre annál kevesebb pénz jut. Míg például a kórházi finanszírozás alapjául szolgáló 1 pont 150 ezer forintot ér jelenleg, addig áprilisban a lebegő pontrendszerrel finanszírozott teljesítményrésznél már nem érte el a 68 ezret sem.
Nem volt egyébként pontos a tájékoztató a korábbi években sem, bár akkor a betegeknek talán kisebb részénél mutatkozott eltérés. Áprilisig az a szabály volt érvényben, hogy egy előre meghatározott teljesítményen fölül hiába gyógyított az intézmény, ezekért a páciensekért egyetlen forint finanszírozást sem kapott.
Varga Imre, a szakrendelőket képviselő Medicina 2000 elnevezésű szervezet vezetője úgy fogalmazott: a betegek egy részénél valóban pontatlan a kalkuláció, ami nem segíti a tisztánlátást még akkor sem, ha a dokumentumokon szerepel, hogy az adatok csak tájékoztató jellegűek. Ezért levélben kéri az OEP főigazgatójának állásfoglalását. Ari Lajos, az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének elnöke is úgy látja, meg kell vizsgálni ezt a kérdést. Varga Ferenc, a Magyar Kórházszövetség elnöke közölte, a kalkuláció elkészítése felesleges adminisztrációs terhet ró az intézményekre, miközben nem ad pontos tájékoztatást a betegeknek.
Pedig a rendszer bevezetése idején, 2004-ben, az első „kórházi számla” átadásakor Kökény Mihály, a szocialisták akkori egészségügyi minisztere még azt állította, hogy mindez a tisztánlátást szolgálja majd.
Luxusszállodában pihente ki a Hősök terei tüntetés fáradalmait Magyar Péter