Félretájékoztatott betegek

Valótlan tájékoztatást kap a betegek jelentős része a kórházakban és a szakrendelőkben arról, hogy az elvégzett beavatkozásért utánuk mennyi pénzt utal az Országos Egészségbiztosítási Pénztár az intézménynek.

2009. 06. 24. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Évek óta jogszabály írja elő az egészségügyi szolgáltatóknak, hogy távozásakor minden beteget tájékoztatniuk kell arról, milyen vizsgálatokat és beavatkozásokat végeztek rajta, s azokért várhatóan mennyi pénzt utal majd az intézménynek az egészségbiztosító. Ha nem így tesznek, büntetésre is számíthatnak. A pácienssel alá is kell íratni az előkalkulációnak nevezett dokumentumot.
– Nem értette a papíron szereplő információkat egy szívbeteg férfi, megkért, hogy magyarázzam el – mesélte egy fővárosi kórház kardiológusa. – Végigmondtam, s közöltem, hogy az elvégzett műtétért és az egyéb beavatkozásokért a tájékoztató szerint valamivel több, mint nyolcvanezer forintot kellene utalnia az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak (OEP). Rögtön hozzá is tettem, hogy a valóságban ennek az összegnek a felét sem kapjuk majd meg. Ekkor a beteg azt kérdezte, hogy minek adnak olyan tájékoztatót, amin valótlan, félrevezető információ szerepel – zárta történetét a doktor. A válasz egyszerű: azért, mert áprilistól a betegek egy jelentős részénél nem lehet előre tudni, hogy az ellátásért mennyi pénzt kap majd az egészségügyi intézmény a biztosítótól.
A finanszírozásnak ugyanis csak egy részét számolják fix öszszeggel, a másik részét úgynevezett lebegő pontértékkel. Ez azt jelenti, hogy minél több beteget lát el az ország összes intézménye az adott hónapban, egy páciensre annál kevesebb pénz jut. Míg például a kórházi finanszírozás alapjául szolgáló 1 pont 150 ezer forintot ér jelenleg, addig áprilisban a lebegő pontrendszerrel finanszírozott teljesítményrésznél már nem érte el a 68 ezret sem.
Nem volt egyébként pontos a tájékoztató a korábbi években sem, bár akkor a betegeknek talán kisebb részénél mutatkozott eltérés. Áprilisig az a szabály volt érvényben, hogy egy előre meghatározott teljesítményen fölül hiába gyógyított az intézmény, ezekért a páciensekért egyetlen forint finanszírozást sem kapott.
Varga Imre, a szakrendelőket képviselő Medicina 2000 elnevezésű szervezet vezetője úgy fogalmazott: a betegek egy részénél valóban pontatlan a kalkuláció, ami nem segíti a tisztánlátást még akkor sem, ha a dokumentumokon szerepel, hogy az adatok csak tájékoztató jellegűek. Ezért levélben kéri az OEP főigazgatójának állásfoglalását. Ari Lajos, az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének elnöke is úgy látja, meg kell vizsgálni ezt a kérdést. Varga Ferenc, a Magyar Kórházszövetség elnöke közölte, a kalkuláció elkészítése felesleges adminisztrációs terhet ró az intézményekre, miközben nem ad pontos tájékoztatást a betegeknek.
Pedig a rendszer bevezetése idején, 2004-ben, az első „kórházi számla” átadásakor Kökény Mihály, a szocialisták akkori egészségügyi minisztere még azt állította, hogy mindez a tisztánlátást szolgálja majd.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.