Sokáig lebegtette az indulást a mostani elnök, végül mégis beadta a derekát. Ha pedig ő indul, a többi konzervatív gondolkodású politikusnak nincs túl sok esélye. Mohszen Rezai 16 éven át volt a Forradalmi Gárda vezetője, az iraki–iráni háború hőse, a 2005-ös elnökválasztáson is csak két nappal a szavazás előtt lépett vissza, de nehezen lehetne rávenni a szavazókat az ő támogatására Ahmadinezsád helyett. Az utca embere, főleg a falusi szegény tömegek ugyanis nem a külpolitikát tartják szem előtt. Az pedig egyértelmű, hogy a mostani elnök sokat tett a szegényekért. Ezért a többi jelölt inkább a helyenként valóban tetten érhető demokratikus deficitet veszi elő, ahol fogást találhat Ahmadinezsádon.
Mir-Hosszein Muszavi, a reformerők jelöltje nagyon modern kampányt vezet, az ő „kedvéért” tiltották be néhány napra a Facebook nevű internetes szociálishálózat-építő oldalt. Ő azokra a fiatal irániakra számít, akik kiegyensúlyozott kapcsolatokat akarnak a Nyugattal, tanulni akarnak az ottani egyetemeken, és megkeserítik az életüket az Iránra nehezedő szankciók. Ők is rengetegen vannak, Irán lakosságának kétharmada harminc évnél fiatalabb, ám nehézséget jelent Muszavi számára, hogy ő utoljára 1988-ban vállalt politikai szerepet.
Ez a vád nem illetheti Mehdi Karrubit, a parlament volt elnökét, aki szintén a reformistákat képviseli, ám míg Muszavi mögé felsorakozott szinte a teljes liberális elit, ő saját pártja támogatását bírja. A síita pap szintén tárgyalna az Egyesült Államokkal, Barack Obama amerikai elnök megválasztását és eddigi tevékenységét nagyon kedvezően ítéli meg, az Ahmadinezsád által hangoztatott holokauszttagadást pedig értelmetlennek és károsnak tartja. Emellett hevesen bírálja az elnökválasztást szerinte kézi vezérléssel irányító Őrök Tanácsát.
Iránban az említett tanács előszűrőjén – ahol a 12 fős csoport dönthet a jelöltekről – kívül voltaképp demokratikus módon történik a választás. Bár egyes jelek azt mutatják, hogy a jelenlegi elnök komolyabb kampányt tud folytatni vetélytársainál, és Karrubi szerint a 2005-ös elnökválasztáson is azért tudott nyerni, mert a Forradalmi Gárda és a mecsetek mellette kardoskodtak, egyelőre nem számít lefutottnak a verseny. Emlékezetes, négy évvel ezelőtt az irániak is meglepődtek, hogy az első fordulóban nem az iráni politika „nagy öregje”, Akbar Hasemi Rafszandzsani nyert utcahosszal, hanem Ahmadinezsád mindössze másfél százalékkal maradt le mögötte, és végül a második fordulóban egyértelműen legyőzte sokkal ismertebb ellenfelét.
Merénylet. Az első adatok szerint 15 ember életét vesztette, mintegy ötven pedig megsebesült tegnap egy iráni mecsetben történt robbantásban az ország délkeleti részén – jelentette az IRNA iráni hírügynökség. (MTI)
origo.hu
Orbán Viktor: Három év alatt közel 40 százalékos minimálbér-emelés
