Gondolkodó és lelkipásztor

Elmer István József Attila-díjas író, az Új Ember főmunkatársa készítette a Szent István Társulat Pásztorok sorozatában készült interjúregények nagy részét. A Rózsa Huba teológiaprofesszor és Farkas Olivér költő szerkesztette sorozat legújabb kötete a Beer Miklós váci megyés püspökkel Mindenhol pap vagyok címmel készített interjúregény.

Mai és holnapi dedikálások a könyvhéten. A Vörösmarty téren ma négykor Lator László nyitja meg a 80. Ünnepi Könyvhetet és a 8. Gyermekkönyvhetet. A Hungarovox Kiadó sátránál négytől ötig Madarász Imre irodalomtörténész dedikálja A legfényesebb századforduló című könyvét. Öttől hatig Sz. Tóth Gyula, majd pénteken kettőtől hatig Zakar György, Erdélyi István, Pomogáts Béla, Piros Sándor dedikál. A Helikon Kiadó sátránál a nagyszínpadi fellépés után pénteken délután ötkor Vathy Zsuzsa írja alá Angolpark című kötetét. Az Antológia Kiadó sátránál pénteken háromtól ötig Alexa Károly, Bíró Zoltán, Szentmihályi Szabó Péter, Tóth Erzsébet dedikálják a Fiatal Írók Találkozója 1979–2009 című antológiát. Az Indonéz Köztársaság nagykövetsége és a Magyar Napló Kiadó pénteken délelőtt fél tizenegykor az indonéz követségen (Bp. VI., Városligeti fasor 26.) mutatja be a folyóirat könyvheti számának világirodalmi anyagát. A péntek este hétkor induló hajókiránduláson a közönség a Magyar Napló Könyvkiadó és a folyóirat állandó szerzőivel találkozhat. Jegyeket az [email protected] vagy a 413-6672 telefonszámon lehet rendelni.

Sem térbeli, sem időbeli korlátjai nincsenek az igazi hivatásnak: erre utal a Mindenhol pap vagyok cím?
– A cím a papi hivatás lényegét sűríti. A papság egy hivatás, illetve küldetés, meghívás az ember számára, amely a teljes személyiséget, a teljes egzisztenciát magába foglalja.
– Hogyan jött a Pásztorok-sorozat gondolata?
– A Szent István Társulat megindította néhány éve azt a sorozatát, amelyben a mai magyar főpásztorokkal jelenik meg egy-egy portré-interjúregény kötet. A kilencből hetet én készítettem Mayer Mihály, Gyulai Endre, Bábel Balázs, Pápai Lajos, Seregély István, Balás Béla, Takács Nándor, Miklósházy Attila könyve után Beer Miklós portréja a kilencedik a sorban. S már félig-meddig elkészült Veres András szombathelyi megyés püspökkel, s indítjuk a Spányi Antal székesfehérvári megyés püspökkel készülő portrét. A sorozat alapgondolata, hogy azokat a főpásztorokat, akikkel a legtöbben csak hivatalos alkalmakkor, főpásztori öltözetben találkoznak, emberközelbe hozzuk. Ők az életpályájukon keresztül tesznek tanúságot, mert mindenkinek a saját útja, sorsa kristályosodik ki a könyvekből. Ugyanolyan emberek, mint bárki más, a maguk mindennapi gondjaival, problémáival, örömeivel, kételyeivel.
– Beer Miklós megyés püspöknek mi a legjellemzőbb tulajdonsága?
– Két évtizeden keresztül tanított filozófiát az Esztergomi Érseki Hittudományi Főiskolán, miközben lelkipásztori szolgálatot is végzett. Portréjában harmonizál a filozofikusan, logikusan gondolkodó ember és a pasztorációt végző lelkipásztor alakja. Isten léte értelmi képességgel belátható, csak a mai emberek ezt nem akarják, nem tudják elfogadni, illetve nem teszik meg az ehhez szükséges értelmi erőfeszítést. Pedig ez a racionalizmus legszebb megnyilvánulása. Ugyanakkor van az a határ, amelyen túl ilyen módon a valóság teljességének megismerése nem lehetséges. Akkor jön a misztérium, amelyhez másfajta képességek vezethetik el az embert.
– Melyek azok a képességek?
– Hit, remény és szeretet felsorolásával fejeződik be Szent Pál híres szeretethimnusza. Ezek közül a legfontosabb a szeretet. A hit végső soron értelmi aktus, amit azért nehéz belátni, mert a hitet sokan összetévesztik a hiedelemmel. A remény az ember akarati megnyilvánulása. A szeretet pedig az ember odaadása. Az elköteleződés. Beer Miklós, a filozófus és a lelkipásztor ennek a Szent Pál-i gondolatnak a szintézisét mutatja meg az életében és az életével. Ez az a tanúságtétel, amelyen keresztül mindenki csak növekedhet.
– Mi volt a módszere az interjúkészítés során?
– A rám jutó hét portrét úgy kezdtem el, mint ha beszélgetőregény készülne, a végső feldolgozásnál a kérdéseimet kihagytam, mert megszakították a vallomás-sort, hagytam Beer Miklós szavait, mondatait, hadd áradjanak saját belső ritmusuk szerint. Így nagyobb a könyv atmoszferikus ereje. Érdekesek a kettőnk élete közötti találkozási pontok. Gyerekként a Duna partján, a folyón át egymással szemközt néző két faluban nőttünk fel. Ő Zebegényben én Pilismaróton, ahol ő később plébános volt. Elképzelhető, hogy gyerekként találkoztunk is, anélkül, hogy tudtunk volna egymásról.