Hillerék megkülönböztetnek

Az esélyegyenlőség nevében hátrányosan különbözteti meg a pedagógusok egy részét az oktatási tárca – tudta meg lapunk. Az érdekvédők szerint a Hiller István vezette minisztérium az integráció hiányára hivatkozva éppen azokat a pedagógusokat zárja el a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek után járó bérpótléktól, akik a legtöbb ilyen gyerekkel foglalkoznak.

PSZ: Hiller Magyar Bálint bábja. A baloldalhoz közel álló Pedagógusok Szakszervezetét (PSZ) is felháborította a szabad demokrata Magyar Bálint és Sándor Klára oktatási törvénymódosító javaslata, amely szerint a hatodik osztályig eltörölnék a tantárgyakat, betiltanák a hét végi házi feladatot és felszámolnák a nyolcosztályos gimnáziumokat. A pedagógus-szakszervezetek egyöntetű tiltakozása ellenére az oktatási miniszter és a szocialisták is támogatják az indítványt. A PSZ szerint úgy tűnik, az MSZP-frakció beáldozza a közoktatást azért, hogy megtartsa parlamenti többségét. Amennyiben elfogadják a módosítást, szavazatukkal azt üzenik a pedagógustársadalomnak, hogy bár Hiller István ül a miniszteri székben, a közoktatást még mindig Magyar Bálint irányítja – állítja a PSZ, s követelik a javaslat elutasítását. (F. M.)

Elképesztő igazságtalanságra hívta fel lapunk figyelmét a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ). Az Új tudás program részeként nagy csinnadrattával harangozta be Hiller István oktatási miniszter, hogy az idei évtől a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekkel foglalkozó pedagógusok alapbérükön kívül külön pótlékot kapnak. Ezt azzal indokolták, hogy a súlyos szociális hátrányokkal óvodába, iskolába érkező gyerekek fejlesztése különösen nehéz munkát igényel. Galló Istvánné, a PSZ elnöke szerint az ígért pótlék éppen azoknak nem jár, akik a legkeményebb munkát végzik. A bérpótlék ugyanis nem alanyi jogon illeti meg a halmozottan hátrányos helyzetű fiatalokkal foglalkozó pedagógusokat, hanem az intézményeket fenntartó önkormányzatoknak pályázniuk kell a támogatásért az oktatási tárcánál. A pályázati feltételek között szerepel, hogy csak azok a pedagógusok jogosultak a pótlékra, akik integráltan nevelő közoktatási intézményben dolgoznak.
A PSZ elnöke leszögezte: a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek többiekkel való együtt nevelése fejlődésük szempontjából alapvető fontosságú, ám pénz és infrastrukturális feltételek hiányában ez nem valósítható meg egyik pillanatról a másikra az ország egész területén. A pótlékra való jogosultság integrált neveléshez kötése éppen azokat a pedagógusokat zárja el a pluszpénztől, akik a leginkább megérdemelnék: a legszegényebb régiók kistelepülésein jó, ha egy oktatási intézmény van, ahol nincs pénz a fejlesztésre. Továbbá a gyerekeket sem tudják úgy összeválogatni, hogy az integrált neveléshez előírt arányban járjon oda a halmozottan hátrányos helyzetű gyerek és a többi fiatal. Vannak olyan falvak, ahol szinte minden gyermek mélyszegénységben él. Ezeken a helyeken szó sincs tudatos szegregációról, az itt tanító pedagógusokat mégis elzárják a jutalomkerettől. Szakemberek szerint ezeknek a tanároknak lenne szükségük leginkább a motiválásra, hiszen a kistelepülések oktatási intézményei a létfenntartásért küzdenek. Számukra lenne a legfontosabb a kormányzati visszajelzés munkájuk megbecsüléséről is. Óvónők mesélték, hogy sok hátrányos helyzetű, öt-hatéves gyereknek olyan alapdolgokat kell megtanítani, mint a kézmosás vagy a WC-használat.
Horváth Ottóné – a tárca által sokat bírált, a roma gyerekek integrációját a kormány által elvártnál lassabb ütemben végrehajtó –, Miskolc oktatási bizottságának szocialista elnöke szerint sok szociálisan hátrányos helyzetű kisiskolás súlyos artikulációs problémával küzd, szókészletük pedig elképesztően sekélyes. A fejlesztésre égető szükség van, ám az ezt végző tanárok közül csak azok számíthatnak elismerésre, akik munkájukat nagyszerű infrastrukturális körülmények között végzik. A bérpótlék egyébként lényegesen kevesebb lett, mint amennyit a tárca ígért. Borovszky Tímea akkori esélyegyenlőségi főigazgató idén januárban 20-40 ezer forintos bérkiegészítésről beszélt, ehhez képest a legkisebb összeg alig haladja meg a 15, a legmagasabb pedig a 32 ezer forintot. Az óvónők pedig – ha csoportjukban több mint 50 százalék a halmozottan hátrányos helyzetű gyerek – legfeljebb bruttó 26 600 forintot kaphatnak. Borovszky azt is ígérte, hogy 1300 intézmény 15-20 ezer pedagógusa részesül majd támogatásban, ehhez képest – vélhetőleg az integrált nevelést végzőkre szűkített jogosultsági kör miatt – csupán 475 fenntartó 10 921 pedagógusa kapott pótlékot januártól.