Az 1987 óta kéthavonta megjelenő Politica Exterior (Külpolitika) című tekintélyes folyóirat a washingtoni székhelyű Amerika-közi Párbeszéd Intézet elnökétől közölt figyelemre méltó tanulmányt. Peter Hakim egyik feltevése szerint közeledni fog egymáshoz az Egyesült Államok és Latin-Amerika a gazdasági világválság miatt, és Havannában is változásokra kerül sor. Hakim latin-amerikai közvélemény-kutatásokra hivatkozva megállapítja, hogy az utóbbi két évben csökkent az Egyesült Államok iránti ellenszenv, amelynek alapvető oka Irak megszállása volt. Sok latin-amerikait ugyanis visszataszított az egyoldalú fellépés, és az a tény, hogy az Egyesült Államok egyre nagyobb mértékben alkalmazta a katonai erőt, és nem tartotta tiszteletben a nemzetközi intézményeket és előírásokat. Sokat rontott Amerika szavahihetőségén, hogy 2001 végétől tétlenül szemlélte Argentína gazdaságának összeomlását, hogy Kuba ellen továbbra is megtartotta az eredménytelen embargót, valamint az is, hogy 2002 áprilisában azonnal az Hugo Chávez venezuelai elnök elleni puccskísérlet mellé állt, bár másnap visszavonta támogatását.
A gazdasági válság véget vetett az utóbbi öt év megszakítás nélküli fellendülésének a latin-amerikai országokban, és veszélybe sodorta látványos szociális eredményeiket. Amerika új kormányzata most felhasználhatja a lehetőséget az ellentétek feloldására, a feszültségek csökkentésére és akár a párbeszédre is. A recesszió, illetve a pénzügyi egyensúly megbomlása ugyanis bebizonyította, milyen erősen függ egymástól Latin-Amerika és az Egyesült Államok gazdasága.
Hakim hozzáteszi: minél jobban függ egy térségbeli ország az Egyesült Államok gazdaságától, annál jobban megviseli most a válság. A közgazdász elemző szerint a demokrata elnök, Barack Obama kormányzatának most olyan célokat kell kitűznie maga elé, amelyek elérésével javíthat a térség és a szuperhatalom viszonyán. Legelőször a pénzügyi világválságként kezdődött krízis hatásán kell enyhítenie, utána következhet a többi cél, akár rögtön a Kubához fűződő viszony rendezése. Az Egyesült Államok Kuba-politikájában máris felfedezhető egy nagyon fontos érdemi változás: már nem előfeltételnek, hanem célnak tekinti a demokratikus kubai társadalom elérését. Ennek érdekében nem fog akadályozni sem államokat, sem intézményeket, hogy tárgyaljanak a szigetországgal, és azt sem, hogy akár üzleteket is kössenek egymással.
(S. T.)
origo.hu
Ausztriai buszbaleset: magához tért a kómából a két túlélő
