Magyar újabb ötletrohama

Újabb hajmeresztő javaslattal állt elő Magyar Bálint: az SZDSZ-es politikus most a felnőttképzést akarja felforgatni. Magyar kötelező tananyaggá tenné a felnőttképzésben a digitális írástudást, e nélkül kosárfonó- vagy virágkötő-képesítést sem lehetne szerezni. A szakemberek szerint a javaslat a követelmények nehezítésével elveheti az esélyt a még szakképzetlen felnőttektől, így tovább gerjesztheti a munkanélküliséget, ráadásul pénz sincs a megvalósítására.

2009. 06. 26. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Magyar Bálint indítványát nagy valószínűséggel támogatják majd a szocialisták, ugyanis az MSZP-s Gúr Nándorral közösen nyújtotta be az exminiszter. A javaslat kötelező tananyaggá tenné a digitális írástudást minden államilag támogatott, legalább 240 órás képzésen. Kétszáznegyven óránál rövidebb képzések egyébként alig vannak a felnőttképzésben, vagyis Magyar a legalacsonyabb iskolai végzettségű, felnőtt fejjel az első szakma megszerzésére törekedő, sokszor súlyos tanulási nehézségekkel küzdő emberektől követelné meg az informatikai ismeretek elsajátítását. Ha a javaslatot elfogadja az Országgyűlés, akkor a legalapvetőbb képesítések, így a kosárfonó- vagy a virágkötőszakma megszerzéséhez is tudni kell majd Excell-táblázatot készíteni. Magyar a javaslat expozéjában így indokolta a digitális írásbeliség kötelezővé tételét: száz évvel ezelőtt az számított analfabétának, aki nem tudta elolvasni a legegyszerűbb szöveget sem. Manapság azonban az analfabéta, aki nem alkalmas arra, hogy az interneten keresztül információkhoz jusson, és az így szerzett ismereteit menedzselni és rendszerezni tudja. Az indítvány másik része adatbázist kíván létrehozni a felnőttképzésben részt vevőkről. Magyar szerint erre azért van szükség, hogy látni lehessen, egy adott tanuló hányszor vesz részt államilag finanszírozott képzésben, mert a sejtések szerint ugyanaz a néhány tízezer ember forog a rendszerben.
– A javaslat még inkább elriasztja az alacsony iskolai végzettségű, a tanulástól amúgy is szorongó felnőtteket az iskolától – jelentette ki lapunknak Pordány Sarolta, a Felnőttképzés Fejlesztéséért Közhasznú Egyesület elnöke. Leszögezte: a digitális írástudás valóban fontos modernizációs eszköz, de nem lehet átugrani a tanulás különböző szakaszait, hiszen sok felnőtt tanulónak még az olvasás és a betűvetés is komoly problémát okoz. A felnőttképzésben részt vevők közül sokan munkanélküliek, akik az első szakmájuk megszerzésére készülnek. A szakember szerint a felnőttek jóval nehezebben tanulnak, mint a gyerekek, és már az is óriási dolog, hogy ráveszik magukat arra, hogy beüljenek az iskolapadba, ezért kísérteties gondolat őket olyan járulékos tananyagok megtanulására kényszeríteni, amelyet nem önkéntesen választottak, és az céljával ellentétes hatás érhet el. Pordány azt javasolja a képviselőknek, hogy ültessenek le a képzési célcsoportból néhány embert egy számítógép elé, és nézzék meg, hogy milyen hosszú idő szükséges a géppel való megbarátkozáshoz egy érettségivel nem rendelkező felnőttnek. A tanulók adatainak rögzítése kapcsán leszögezte: az adatbázis később azt a célt szolgálhatja, hogy kitiltsanak az államilag támogatott képzésből olyanokat, akik már megszereztek egy szakmát, mégsem tudtak elhelyezkedni. A felnőttkori tanulásban részt vevők köre valóban meglehetősen szűk, nehéz bevonni új tanulókat, de a cél elvileg a tanulók körének bővítése, nem pedig az, hogy azt is kizárjuk, aki tanulni akar.
Kerpen Gábor, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke szerint erős a gyanú, hogy ennek a javaslatnak sincs más célja, csak az, hogy valaki jól megtömje a zsebeit. Ha a felnőttképzésben kötelezővé teszik az informatikai oktatást, akkor ki kell építeni az infrastruktúrát, vagyis számítógépek és szoftverek ezreinek beszerzésére lesz szükség. Kerpen szerint a szakma nélküli felnőttek esetében először talán azt kellene megvizsgálni, hogy a hagyományos írás és olvasás megfelelő elsajátítása érdekében milyen fejlesztéseket kell tenni.

Durva beavatkozás. Ha az Országgyűlés elfogadja Magyar Bálint (SZDSZ) indítványát arról, hogy a normatíva alapján a felsőoktatásban nem rentábilis képzéseket a karok nem finanszíroznák, a Fidesz komolyan elgondolkodik azon, hogy az Alkotmánybírósághoz fordul – közölte tegnap Pósán László (Fidesz), a parlament oktatási bizottságának tagja. Az ellenzéki képviselő szerint ez durva beavatkozás az egyetemi autonómiába, s olyan kis szakok megszűnéséhez vezetne, amelyekre egyébként szükség van. Elhibázottnak tartja azt a kezdeményezést is, hogy a képzéshez tartozó támogatás időtartama ne lehessen több a képzés időtartamánál. Pósán sajnálatosnak nevezte, hogy „Magyar Bálint ámokfutásához az MSZP asszisztál”. (MN)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.