Tavaly ősszel és márciusban is csak találgatta a világ, miért tört ki ádáz és hónapokig tartó küzdelem az egykori francia gyarmat, Madagaszkár elnöki posztjáért a békés és a világtól félig-meddig elzárt szigeten. Csak kevesen tudták – többek között a BBC spanyol változata, és tájékozott chilei lapok is –, hogy jórészt egy dél-koreai cég, a Daewoo Logistics Corporation áll a konfliktus hátterében. A Daewoo a szerződés eddig kiszivárgott feltételei alapján egyelőre 1,3 millió hektár földet bérelt 99 évre – ez a terület Belgium felének felel meg –, hogy 2023-ig évente ötmillió tonna takarmánykukoricát termesszenek itt. Dél-Korea így akarja pótolni az egyelőre az Egyesült Államokból kapott importkukorica felét. Másik 300 ezer hektáron pálmaolajat termesztenek majd, vagyis ezzel együtt a dél-koreaiak bérbe veszik az összes madagaszkári termőföld egyharmadát. A heves és véres tiltakozások különben részben azért törtek ki, mert nem a helyi lakosokkal, hanem dél-afrikai vendégmunkásokkal műveltetnék meg a bérelt földeket. Az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Szervezetének (FAO) tagjai megdöbbentek, amikor tudomást szereztek a szerződésről. Már egy éve sejtették, hogy a multik meglovagolták az – inkább mesterségesen, mint spontán kialakult – élelmiszerválság hullámait, ezért figyelmeztettek az újfajta neokolonializmus kialakulására és terjedésére.
Ezt a sejtést erősítette meg a chilei baloldali La Naciónban megjelent elemzés is, amely adatokkal támasztotta alá a nemzetközi szervezet gyanúját. Az élelmiszer-politika kutatásával foglalkozó nemzetközi intézet (az IFPRI) megbízásából két kutató május elején tette közzé ezzel kapcsolatos jelentését. Ebben többek között megállapították, hogy jelenleg multinacionális cégek vagy külföldi kormányok 15-20 millió hektár termőföldet vettek meg vagy már tárgyalnak megvételéről. (Ez a mennyiség Európa termőföldjeinek csaknem egynegyede.) Ezek a kormányok szinte kivétel nélkül olyanok, amelyek nem rendelkeznek elegendő földterülettel vagy csapadékkal, ezért vásárolnak a világon egyre több országban birtokokat, hogy biztosítsák lakosaiknak a mindennapi élelmet. Joachim von Braun, az intézet igazgatója elmondta, nagyon nehéz adatokat megtudni ezekről a vásárlásokról, mert a legnagyobb titokban folytatják ezeket a tárgyalásokat. Az intézet számításai szerint viszont úgy becsülik, hogy India, Kína, Dél-Korea, illetve a Perzsa- vagy Arab-öböl menti országok mintegy 20-30 milliárd dollárt fektettek be ezekbe az üzletekbe. Devlin Kuyek, a barcelonai székhelyű ONG Grain kutatója úgy véli, sokkal több ország tárgyal hasonló céllal, mint ahányról beszámolt az IFPRI. Szerinte a XXI. századra jellemző folyamatban elsősorban azok az országok tesznek így, amelyek nem akarnak az élelmiszer-kereskedő multinacionális vállalatok túszai lenni. A jelentés megírta Kínáról, hogy már tíz éve Kubában és Mexikóban bérelt földeket, hogy élelmiszert termesszenek egyre népesebb lakosságának. Szóba kerültek még afrikai államok is – Zimbabwe, Tanzánia, Uganda, Zambia és a Kongói Demokratikus Köztársaság –, ahova több ezer kínai munkást is „exportáltak”. Sőt, Peking több afrikai kutatóállomáson vizsgálja, hogyan lehet növelni a rizs- és más gabonafélék terméshozamát. De Kuyek szerint az említett afrikai kutatást nem a mezőgazdaság fejlesztésére fordítják, hanem pénzt csinálnak belőle, az élelmiszert pedig a befektető országban halmozzák föl. Janice Jiggins, a londoni székhelyű Nemzetközi Környezeti és Fejlesztési Intézet munkatársának határozott meggyőződése, hogy a nagy élelmiszer-feldolgozó vállalatok is érdekeltek ebben az üzletben, mert „biztosítani akarják az ellátást”.
Az is elgondolkodtató tény, hogy a magántőke egyre több pénzt fordít a földvásárlásokra, mégpedig a nyugdíjalapok pénzéből, miután összeomlottak a világ tőzsdéi, és visszaesett az olaj és a fémek ára is, mert ilyen módon akarják pótolni az így elvesztett pénzt, és nem utolsósorban további hasznot remélnek tőle.
origo.hu
Ukránbarát és bevándorláspárti paktumot kötött az Európai Néppárt és a baloldal – Magyar Péter és a Tisza Párt is jóváhagyta a megállapodást
