Miközben ez év júliusától és a jövő esztendő elejétől újabb húsba vágó megszorításokkal szembesül a magyar lakosság, a hazánkba települt multinacionális cégek támogatására majdnem ezermilliárd forint jut évente. A multiknak adott pénz csaknem húszszorosa például a vagyonadó beszedéséből jövőre várt összegnek. A támogatás a hazai kis- és közepes vállalkozásokkal összehasonlítva is döbbenetesen magas, hiszen ezek a cégek megközelítően harmadannyi támogatást kapnak, mint a hazánkba települt külföldi társaságok. A juttatások nagy részét a társaságiadó-kedvezmény, az iparűzési adó elengedése, a munkahely-teremtési támogatás, valamint az egyéb közvetlen támogatások tették ki.
A magyar állam 2007-ben 917 milliárd forintot költött arra, hogy a multinacionális cégeket támogassa, a hazai kis- és közepes vállalkozások teljes dotációjára eközben 370 milliárd forint jutott – mutatott rá lapunk érdeklődésére Róna Péter közgazdász, aki szerint a multik aránytalan támogatása versenyképtelenné teszi a belső piacot és a hazai termelést.
*
A közgazdász kiemelte: bizonyos pénzekhez a hazai vállalkozások eleve nem férhetnek hozzá, hiszen többfajta támogatást csak külföldi cégek kaphatnak meg. A Bajnai-kormány intézkedéseivel kapcsolatban Róna úgy nyilatkozott, hogy a kabinet jelenlegi csomagja nem válságkezelő, hanem pusztán adósságkezelő program, mivel nem tartalmaz olyan lépéseket, amelyek beindítanák a gazdaság motorjait. Növekedés hiányában sem a Nemzetközi Valutaalap kölcsöne, sem más hitel nem fizethető vissza – fogalmazott a közgazdász, aki szerint hazánknak a többi nyugat-európai ország példáját kellene követnie, olyan stratégiát választva, amely felélénkíti a fizetőképes hazai keresletet. Róna aggasztónak értékelte, hogy a visegrádi országok közül eddig hazánkban esett vissza a legnagyobb mértékben a fogyasztás.
A 250 főnél többet foglalkoztató cégek eddig átlagosan 10,7 százalékos társasági adót fizettek be az államkasszába, míg a kis- és közepes vállalkozásokra ennél nagyobb, átlagosan 14 százalékos teher jutott – ezt már Heim Péter, az Atticus Investments Zrt. vezérigazgatója mondta tegnap lapunknak. Heim szerint az elmúlt húsz évben adott összes adókedvezményt felül kellene vizsgálni, a dotációk legnagyobb részét eltörölni, és a magyarországi cégekre vonatkozóan egységes, a jelenleginél alacsonyabb adókulcsot kellene bevezetni. Mint mondta, az intézkedésekkel mintegy 300-400 milliárd forintot lehetne elvenni a multicégektől. Egy ilyen lépés erős tiltakozást váltana ki az érintett társaságokból, ezért a kedvezmények eltörlését csak egy széles támogatottsággal rendelkező, erős és tárgyalóképes kormány tudná megvalósítani – tette hozzá.
A magyar kis- és közepes vállalkozások a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szerint is hátrányban vannak a multikkal szemben. Parragh László elnök a Magyar Nemzetnek nyilatkozva tegnap úgy fogalmazott: a hazai cégek állami támogatása jobbára csak látványelemekből áll, nem pedig érdemi segítségből. Példaként az iparkamara elnöke a mikrohitelprogramot említette. Az agyonreklámozott program teljes ügyfélkörét mindössze 1300 cég teszi ki, amely összesen 5,6 milliárd forintnyi támogatáshoz tudott hozzáférni – emlékeztetett Parragh, aki szerint egy ilyen összegű dotáció még az ingerküszöböt sem éri el, nemhogy lökést adna a lefulladt gazdaságnak.
A hazánkban működő külföldi tulajdonú cégek tavalyelőtti támogatása – legalábbis a Róna Péter szerint számolt 917 milliárd forint – döbbenetes adat abból a szempontból is, ha azt vesszük: 2007-ben ennek közel a fele, 448 milliárd forint volt az összes hazai vállalkozás által befizetett társasági adó összege. A Figyelő című hetilap a témában korábban könyvelői véleményeket idézett, amelyek szerint egyértelműen a nagyvállalatok azok, amelyek a legjobban képesek kihasználni a társasági adó nyújtotta kedvezményeket, olyannyira, hogy egyes neves multik hazánkban egyáltalán nem fizetnek ilyen közterhet a büdzsébe. A multik ezermilliárdja közel a felét teszi ki a tavalyi büdzsében szereplő, ténylegesen beérkező személyijövedelemadó-bevételnek. Érdekes következtetésekhez vezethet az is, ha a kormányzat által indított közmunkaprogramokat tekintjük, amelyekre például 2003 és 2006 között – az Állami Számvevőszék (ÁSZ) kimutatásai szerint – 24,9 milliárd forintot költött az állam. Ebből a pénzből 15 ezer fő időszakos foglalkoztatására nyílt lehetőség. Ha a kabinet a multiknak egy esztendőben juttatott pénzt költötte volna közmunkára, a számvevőszék által kimutatott létszámból kiindulva 550 ezer hazai polgár juthatott volna egy ideig jövedelemhez, aminek a közterhei ráadásul a hazai büdzsét gazdagították volna, miközben a multicégek jelentős profitot visznek ki az országból. Arról nem is beszélve, hogy a jelentős juttatások közepette a külföldi tulajdonú hazai nagyvállalatok egyre kevesebb hazai munkavállalót foglalkoztatnak. Tavalyelőtt például – az egy évvel korábbi adatokhoz képest – 11,4 ezer fővel kevesebb dolgozó kapott hazánkban munkát a külföldi tulajdonú társaságoktól, miközben még a pénzügyi válság tőlünk messze, a tengerentúlon járt.
Az Állami Számvevőszék egyébként már többször nehezményezte azt is, hogy szinte lehetetlen kimutatni, miért és milyen összegű kedvezményeket kapnak közpénzekből egyes magáncégek. Az átláthatatlanság miatt a számvevők arra tettek javaslatot, hogy az állami szervek tegyék nyilvánossá, mely vállalat milyen jogcímen, mekkora adókedvezményben, illetve támogatásban részesül. A kritikákra a gazdasági tárca korábban úgy reagált, hogy az ÁSZ csupán a jövőre vonatkozóan, a támogatások tervezhetőségével kapcsolatban fogalmazott meg javaslatokat, „az adókedvezmények rendszere ugyanis tökéletesen átlátható”.
