Idén még egyetlen fillért sem utalt a Hiller István vezette oktatási tárca a Semmelweis Egyetemnek a PPP-konstrukcióban zajló fejlesztések költségeire, pedig erre szerződés kötelezi. – A fél év alatt felgyülemlett tartozás csak a mi intézményünk felé 350 millió forint, és nyilván más egyetemeknél is hasonló a helyzet – tájékoztatott Tulassay Tivadar, a Semmelweis Egyetem rektora. Nyilatkozata megerősíti lapunk korábbi írásait, amelyekben tényekkel igazoltuk, hogy a tárca súlyos fizetési nehézségekkel küzd.
Az úgynevezett PPP-konstrukciós beruházásokba Magyar Bálint (SZDSZ) volt oktatási miniszter idején vágtak bele az intézmények. A program révén magánbefektetők építettek, illetve újítottak fel egyetemi épületeket, kollégiumokat, amiért az iskolák húsz éven keresztül törlesztenek a beruházónak.
*
A magánbefektetők a legtöbb esetben maguk is kölcsönből finanszírozták az építkezést, vagyis a banki hitel kamatain kívül az egyetemeknek még az ő hasznukat is meg kell fizetniük.
A szaktárcánál elismerték: többhavi részlettel tartoznak Tulassayéknak, szerintük azonban ezért nem ők a felelősek, hanem az intézmény. A minisztérium válasza szerint az egyetem idei támogatási keretét csak akkor lehet megnyitni, ha az intézmény tavalyi pénzügyi beszámolóját elfogadta a tárca. Hozzáteszik: az idei finanszírozási megállapodást május 29-én postázták az intézménynek, amely alapján az egyetem idén összesen 734,097 millió forintot kap majd a beruházás költségeinek törlesztésére. Hillerék ugyanakkor nem válaszoltak arra a kérdésre, hogy az egyetem késett-e egyáltalán a tavalyi beszámoló elkészítésével, és ha igen, akkor mennyit. Arra sem kaptunk magyarázatot, miért csak a januári esedékesség után fél évvel kötötték meg az egyetemmel a finanszírozási megállapodást, hiszen a dokumentum aláírásáig egyetlen fillért sem lehet kifizetni. – Nincs tudomásunk róla, hogy bármilyen dokumentumot késve adtunk volna le az oktatási tárcának. A több hónapos csúszás oka szerintünk a rossz szabályozás – jelentette ki lapunknak Ivády Vilmos, a Semmelweis Egyetem gazdasági és műszaki főigazgatója. Úgy véli, az a probléma, hogy az idei finanszírozási szerződés megkötését a tavalyi év beszámolójának minisztériumi elfogadásához köti az állam, ám ezt a dokumentumot csak tavasszal kell elkészíteni, miközben a tárcának már januártól törlesztenie kellene. Ivády szerint a Hiller-tárca csak három hónappal később, márciusban állapította meg, hogy mennyi pénzt fizet majd, és áprilisban alkotta meg a megállapodástervezetet, holott az eredeti PPP-szerződésben benne van, hogy a minisztériumnak havonta mennyit kellene fizetnie.
Megtudtuk azt is: több iskola olyan súlyos anyagi gondokkal küzd, hogy nemhogy a tárcára eső terheket nem tudja átvállalni, de a megemelkedett árfolyamok miatt arra is képtelen, hogy az adósság rá eső részét törlessze. A minisztérium elismerte, hogy a PPP-s beruházást vállaló intézmények közül háromnak rendkívüli segítséget kellett nyújtaniuk. Az iskolák korábban olyan szerződést kötöttek a tárcával, hogy a részlet felét az állam, a másik felét pedig az intézmény fizeti. Csakhogy az állam a szerződéskötéskor érvényes árfolyamon fix részlet fizetését vállalta, vagyis az árfolyam-emelkedés öszszes költségét az egyetemek viselik.
