Tejesblokád övezte az uniós csúcsot

Az Európai Unió kétnapos csúcsértekezletén a tagországok vezetői döntöttek arról, hogy José Manuel Barrosót javasolják az Európai Bizottság elnökének, valamint megadták az íreknek azokat a garanciákat, amelyek alapján októberben ismét szavaznak a lisszaboni szerződésről.

2009. 06. 29. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Berlusconi Blairt jelölné az unió elnökének. Silvio Berlusconi olasz kormányfő tegnap nyíltan lándzsát tört amellett, hogy Tony Blair volt brit miniszterelnök legyen az Európai Unió első elnöke. Ha Írország is ratifikálja a lisszaboni szerződést, és az így hatályba lép, akkor nagyon fontos volna, hogy az EU tanácsa legalább három évre állandó elnököt kapjon – hangoztatta az olasz vezető az uniós tagállamok kormányfőinek brüsszeli csúcstalálkozóját követő sajtótájékoztatón. Szerinte a volt brit miniszterelnök ideális személy erre a posztra, amely karizmatikus politikust kíván. (MTI)


A tejtermelők több száz traktora tegnapra elzárta Brüsszel központi és keleti részének számos alagútját és sugárútját, miközben igen közel „nyomultak” az Európai Tanács épületéhez, az uniós csúcs helyszínéhez. Annyi biztos: Európa hivatalos központjában a kerékpár volt a biztos befutó. A jelek szerint a felvonulásnak meglett az eredménye, az EU tagországainak politikai vezetői kétnapos tanácskozásuk második napján felkérték az Európai Bizottságot, hogy az európai tejipart – mint többen kifejezték – „szétrázó” válság kezelésére két hónapon belül dolgozzon ki konkrét intézkedéseket.
Az uniós vezetők egyezségre jutottak abban is, hogy megadták az Írország által a lisszaboni szerződés népszavazáson történt elutasítását követően makacsul követelt garanciákat, mint a katonai semlegességet, az abortuszellenes politikát és az adórendszer nemzeti kezelését. Így azután Brian Cowen ír miniszterelnök közölte, az EU-t megreformáló lisszaboni szerződésről ismételten október elején tartanak újabb népszavazást.
Az Európai Bizottság eddigi elnökét, José Manuel Barrosót az uniós országok vezetői egyhangúlag támogatásukról biztosították azon törekvésében, hogy újabb öt éven át vezesse az unió legfőbb végrehajtó testületét. Barrosónak azonban még az Európai Parlamentben is meg kell kapnia a többséget tisztsége elnyeréséhez. Ott azonban az őt támogató jobbközép európai néppárti képviselőknek nincs abszolút többségük, és a szocialista, zöld-, valamint a liberális képviselők igyekezni fognak megakadályozni második mandátumát.
A helyzetet bonyolítja, hogy az unió jelenleg érvényes „alapszabálya”, a nizzai szerződés értelmében mostantól csak a tagállamok számának kétharmada lehetne az uniós biztosok száma. Ha viszont az írek októberben igent mondanak az EU-t erősen megreformáló lisszaboni szerződésre, akkor annak hatályba lépése kiiktatná ezt a kétharmados szabályt. Az Európai Parlamentben a néppártiakat követő második legnagyobb frakció, a szocialisták vezetője tegnap kiadott közleményében kifejtette, a frissen választott parlament képtelen lesz a kellő alapossággal megvizsgálni Barroso jelöltségét. Hozzátette: „szemérmetlen” sietséggel akarják elintézni a bizottság elnöki mandátumának meghosszabbítását.
A konzervatív Barroso újabb öt évét szintén támogató Bajnai Gordon miniszterelnök sajtókonferenciáján, Orbán Viktorhoz hasonlóan, azzal érvelt, hogy a gyors újraválasztáshoz elsősorban Európa stabilitása miatt van szükség. A Fidesz elnöke, mint tegnapi számunkban ismertettük, nyomást fog kifejteni a Szájer József vezette magyar néppárti delegációra, hogy a bizottsági elnök mandátumának meghosszabbítása mellett szavazzanak majd az EP-ben.
Az EU vezetői ugyanakkor új európai pénzügyi szabályozó mechanizmus létrehozásában is megegyeztek, mint ahogyan arról Londonban április 2-án a világ leggazdagabb húsz államának találkozóján már egyezséget kötöttek. Ennek értelmében 2010-ben felügyeleti hatóságokat hoznak létre, és olyan rendszerkockázati tanácsot, amelynek elnökét az Európai Központi Bank kormányzói választják meg. E hatóságok az adott országok szintjén is konkrét ajánlásokat fogalmaznak majd meg, és döntenek a tagországok közötti vitás kérdésekben.
Továbbiak a 12. oldalon

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.