Történelmi zsinat

A keretéből kiszakított festményt visszahelyezték a keretbe – ebben foglalta össze Bölcskei Gusztáv püspök, hogy a debreceni Nagytemplomban tegnap újraegyesült a Kárpát-medencei részegyházakat, illetve azok hárommillió tagját magában foglaló Magyar Református Egyház. Sólyom László köztársasági elnök köszöntőlevelében megállapította: a magyarigazolvány bevezetése óta nem történt ekkora előrelépés a békés nemzetegyesítés terén.

Hozzávetőlegesen húszezer anyaországi és határon túli magyar vonult a „kálvinista Róma” belvárosában azon a tegnap délutáni egységesítő meneten, amely a magyar reformátusság egyházjogi egységének a helyreállítását, sőt az egész magyarság összetartozását ünnepelte. Ezt követően délután négy órakor Debrecenben és az egész hajdani történelmi Magyarország területén megszólaltak a református templomok harangjai, közvetlenül azután, hogy kihirdették a délelőtti közös alkotmányozó zsinat üzenetét.
A Kossuth téren felolvasott, nagy ovációt kiváltó dokumentum így kezdődik: „Isten iránti hálával adjuk hírül, hogy ma 11 órakor a magyarországi, kárpátaljai, délvidéki és partiumi részegyházak aláírták a Magyar Református Egyház alkotmányát. Ezzel a lépéssel, csaknem húszévi fáradozás után mi, magyar reformátusok évszázados közösségünket ebben a formában juttatjuk kifejezésre.” 1881–82 során egyszer már végbement a – Kárpát-medence döntő többségében magyar ajkú – kálvinista egyházak alkotmányos egysége.

*

A Kossuth téren felolvasott, nagy ovációt kiváltó dokumentum így kezdődik: „Isten iránti hálával adjuk hírül, hogy ma 11 órakor a magyarországi, kárpátaljai, délvidéki és partiumi részegyházak aláírták a Magyar Református Egyház alkotmányát. Ezzel a lépéssel, csaknem húszévi fáradozás után mi, magyar reformátusok évszázados közösségünket ebben a formában juttatjuk kifejezésre.”
1881–82 során egyszer már végbement a – Kárpát-medence döntő többségében magyar ajkú – kálvinista egyházak alkotmányos egysége. A trianoni békediktátum azonban a legnagyobb magyar protestáns egyházat is szétszabdalta. „Az Európai Unió új helyzetet teremtett, mert az anyaország egyes határai némiképp ellégiesedtek, mások a schengeni rendszer miatt éppenséggel megerősödtek” – indokolta meg Csomós József tiszáninneni püspök a tegnapi alkotmányozó zsinaton, miért gyorsultak fel az egyház újraegyesítési törekvései 2004-et követően. Pap Géza erdélyi püspök Trianon mellett egy magyarországi referendumra is utalt, amikor a református családegyesítést méltatta: „Valakik becsaptak egy ajtót, hogy zárva legyen mindörökre. Mi sokáig vártunk egy bátorító szót az anyaországtól, de valakik ismét becsapták előttünk az ajtót. Most Isten kinyitotta azt, hogy soha senki be nem zárhassa.” Ismert, hogy 2004. december 5-én lezajlott egy népszavazás, melyen ugyan többségbe kerültek, de elegendőnek nem bizonyultak az igen voksok a határon túli magyarok kettős állampolgárságának a megadására.
Az alkotmányozó zsinatot nagyszabású, a köztereken folyamatosan zajló hálaadó ünnep fogta át. Kora délelőtt mindazok, akik szűkebb pátriájukból egy marék földet hoztak, a Nagytemplom előtti téren felállított életfa-kompozíció medencéjébe öntötték. A Nagytemplom falai között lezajló zsinat kezdetén a közös Magyar Református Egyház részegyházainak Kósa Lajos, Debrecen polgármestere a város által készíttetett zászlókat adott át. Kinyilvánította, ezt a zsinatot ugyanolyan történelmi léptékű debreceni eseménynek tartja, mint amilyen a református kollégium fél évezreddel ezelőtti megalapítása, illetve az 1848–49-es szabadságharc idején a nemzeti függetlenség kikiáltása volt. Az alkotmányt aláírta a négy anyaországi, továbbá a királyhágó-melléki és az erdélyi egyházkerület, valamint a szerbiai és a kárpátaljai magyar református egyház vezetése.
A felvidéki egyháztest nem ratifikált, de tíz fővel, tanácskozó jelleggel képviseltette magát az eseményen. Lapunknak Fazekas László, a Szlovákiai Református Egyház püspöke azt mondta el: a kilenc felvidéki egyházmegye közül kettő szlovák többségű, rájuk tekintettel döntött saját zsinatuk úgy, hogy most nem írják alá a közös alkotmányt, miközben megélik a többiekkel az egységet. Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke, a házigazda tiszántúli püspök azt is nyilvánvalóvá tette: a Kárpát-medencei egyház közös zsinata kizárólag olyan ügyekben dönt majd, melyekre a részegyházak képviselői felhatalmazzák. A délutáni egységesítő meneten ott volt Orbán Viktor, a Fidesz elnöke is, aki a Magyar Nemzetnek elmondta: magától értetődő, hogy részt vesz az ünnepélyen, méghozzá pártja többi református parlamenti képviselőjével együtt.