Ezek után térjünk ki Felcsutira! A munkásőr múlttal rendelkező közgazdász leginkább bankigazgatóként, a Raiffeisen vezetőjeként szerepelt jó ideig a hírekben, de másfél évtizeden keresztül tagja volt a bankszövetség vezetőségének is. A szervezet elnöki posztját 2008 és 2009 között töltötte be. Éppen akkor, amikor dühöngött a pénzügyi válság, amely devizahitelesek tömegét sodorta idehaza anyagi kilátástalanságba. A helyzet pikáns volt, és még annál is több: Felcsutit tartják ugyanis a magyar devizahitelezés atyjának, egyben az annak nyomában megjelent anyagi rombolás fő felelősének is. – Óriási szerepe van a Magyarországot majdnem teljesen romba döntő devizahitelezés megalkotásában. Róna Péter korábban azt írta, hogy hét ember felelős Magyarországon a devizahitelezés elterjedéséért: köztük Gyurcsány Ferenc, Bajnai Gordon, Oszkó Péter és Felcsuti Péter. Róna szerint Oszkó és Felcsuti dolgozta ki azt a banki magatartási kódexet, ami végtelen cinizmussal nemhogy nem vetett véget a devizahitelezésnek, hanem egyenesen szentesítette – írta 2020-as Felcsutiról szóló portrécikkében az Origó, megemlítve: amikor az Orbán-kormány megkezdte a devizahitelezésből eredő gazdasági károk felszámolását, a közgazdász minden egyes intézkedést erőteljesen bírált. Nincs ez másként azóta sem. Felcsuti tavaly decemberben például a bankokat érintő kormányzati döntések ügyében hangoztatott sopánkodó véleményt.
Tiszás megszorítások
Tud persze egyenesen is beszélni Felcsuti. A Klikk TV műsorában például így fogalmazott: „És én ezt nagyon szomorúnak tartom, mert ez azt is jelenti, hogy egy, hogy mondjam, egy buta ország. Mert azért mondjuk ki most már bátran, hogy a miénk nem egy nagyon okos ország. Tehát az emberek nem túl okosak.” Hozzátette: „Egy nem túl okos ország nem nagyon remélhet sok mindent a jövőben.” Mindezt annak kapcsán adta elő, hogy szerinte a magyar emberek nem akarják a többkulcsos adót.
