Nem felel meg a közbeszerzési eljárásban kiírt pénzügyi minimum követelményeknek az iskolák informatikai fejlesztésére, többek között a digitális táblák beszerzésére vonatkozó tender egyik jelentkezője, az IBM, az NFÜ azonban jogszabálysértő módon tovább engedi versenyezni a céget – derül ki a lapunk birtokában lévő dokumentumokból. A digitális táblákra a tendert idén áprilisban már másodszor írták ki, miután az első pályázatot nyolc hónap alkudozás után idén februárban érvényteleníteni kellett – főként az IBM miatt.
*
A céget akkor azért kellett kizárni, mert bevont volna a teljesítésbe tíz százaléknál nagyobb arányban két olyan alvállalkozót – a Synergont és az Albacompot –, amelyeket a versenytanács korábban kartellezésért elmarasztalt. Az IBM riválisa, a Hewlett Packard az első eljárásban is minden feltételnek megfelelt, ám az NFÜ szerint túl sokat kért a táblákért, ezért inkább új eljárást rendeltek el, így az IBM újra próbálkozhatott.
A cég azonban ismét hibázott. Puskás Imre, az NFÜ jogi főosztályvezetője az NFÜ elnökének címzett levele szerint az IBM jelentkezése nem felel meg a részvételi felhívásban szereplő követelményeknek, mert az ajánlattevő, a vele közösen ajánlattevők és a tíz százalék fölötti alvállalkozók előző három üzleti évben elért, informatikai eszközök forgalmazásával kapcsolatos bevétele még a 18 milliárd forintot sem éri el az előírt nettó húszmilliárddal szemben. Mivel a cég és alvállalkozói teljes körű nyilatkozatot adtak be árbevételükről, hiánypótlás kérésére sincs lehetőség. Az IBM – miután valamilyen módon észlelte, hogy bevétele kevesebb a szükségesnél – önkéntes hiánypótlást kért, és adminisztratív hibára hivatkozva új nyilatkozatot adott be. Az új számok szerint a konzorcium már elérte az előírt limitet.
A tender bírálóbizottsága a közbeszerzési törvényre hivatkozva azt javasolta Vági Mártonnak, az NFÜ elnökének, hogy ne fogadja el a módosított bevételről szóló nyilatkozatot, mert a jogszabály szerint azt nem lehet figyelembe venni, ha az az eredeti jelentkezés olyan elemeit módosítja, amely az alkalmasság elbírálása során lényeges jelentőségű. A főosztályvezető leszögezi azt is: a Közbeszerzési Döntőbizottság jogorvoslati eljárás kezdeményezése esetén – amit például a szabályokat betartó rivális kezdeményezhet – valószínűleg érvénytelenné nyilvánítaná az IBM jelentkezését. A testület korábbi határozatai ráadásul kimondják, hogy önkéntes hiánypótlást sem nyújthat be egy cég adminisztratív hibára hivatkozva.
Puskás azonban azt javasolta Váginak, hogy a bírálóbizottság elutasító javaslata és a nyilvánvaló törvénysértés ellenére érvényesként hagyja jóvá az IBM jelentkezését. Az NFÜ főosztályvezetője ezt azzal indokolta, hogy szerinte az uniós ellenőrzések nem a nemzeti törvények betartását, hanem a versenyhelyzet megteremtését vizsgálják elsősorban, márpedig az IBM kizárása esetén csupán egyetlen cég, a HP maradna versenyben, ebben az esetben viszont nem lehetne jó árakat kialkudni. Vági Márton elnök a törvények helyett beosztottja tanácsát fogadta meg, és május 12-én kelt írásbeli nyilatkozatában érvényesnek nyilvánította az IBM jelentkezését. Döntését néhány sorban, kézzel írott szövegben indokolta: szerinte így fent lehetne tartani a versenyt, és figyelembe vette az önkéntes hiánypótlást is.
Fekete Roland, a tendert kiíró Központi Szolgáltatási Főigazgatóság közbeszerzési igazgatója véleménye szerint az IBM jelentkezése érvénytelen, mert a közbeszerzési törvénybe ütközik, és senki nem alkothat új eljárási szabályokat a törvény által szabályozott területen. Az NFÜ igazgatójának írt levelében leszögezi: mivel a HP-nél is hiánypótlásra van szükség, el kell halasztani a május 15-re kiírt eredményhirdetést, vagyis tovább csúszik a táblaprojekt.
Az eddigi adatokból úgy tűnik, mintha az NFÜ az IBM-hez húzna. A szervezet már a tavaly júliusban kiírt első, később érvénytelenített tender során is az IBM-mel igyekezett megállapodni, holott már a részvételi szakaszban tudnia kellett, hogy a cég jelentkezése érvénytelen. Az NFÜ jogi főosztályvezetőjének levele szerint az IBM a korábbi eljárásban sem érte el az előírt 20 milliárdos árbevételt, ráadásul két alvállalkozója kartellezett is, vagyis az IBM-et már a részvételi szakaszban ki kellett volna zárni. Ennek ellenére az IBM továbbjutott, és hónapokon keresztül alkudozott az árról az NFÜ-vel. A tender érvénytelenítése után az NFÜ eldicsekedett azzal, hogy az IBM csökkentette a korábbi árajánlatát 19 milliárd forintra, a HP árairól azonban nem nyilatkoztak. A válság ellenére ráadásul az NFÜ takarékoskodás helyett a korábbi 24 milliárd forintról 28 milliárdra emelte a digitalizálásra szánt összeget. Emlékezetes: Magyar Bálint 2005-ben ígérte meg először, hogy a jövőben negyvenezer tantermet szerelnek fel „csodatáblákkal”. Az azóta eltelt négy évben szinte minden hónapban újabb ígéretek hangzottak el arról, mikor valósul meg a beruházás, ám valamennyi kormányzati céldátum hamisnak bizonyult.
origo.hu
Magyar Péter támogatja, hogy azonos nemű szülők gyereket fogadjanak örökbe
