A hálaadástól az elszámolásig

Szvorák Katalin A nap megszentelése című lemeze nemcsak egyházi sorozatának utolsó darabja, hanem tulajdonképpen a nap és az emberi élet lezárása is. A népénekek, népdalok válogatása egészen sajátos gondolatokat ébreszt a hallgatóban, ahogy a hálaadástól a könyörgésen át eljut az esti lelkiismeret-vizsgálatig, az elszámolásig, amellyel szimbolikusan a halálra is felkészül a lélek, s az utolsó mondat természetesen már a feltámadásról szól. Ilyen áthallásosan, gondosan és tudatosan felépített lemezt ritkán látunk, és ez kétségtelenül az apró rezdülésekre is fogékony Szvorák Katalinnak köszönhető.
Ami a zenét illeti (a feldolgozásokat Pejtsik Péter készítette), személy szerint több szerepet szántam volna Szvorák Katalin a capella énekhangjának, hiszen a legnagyobb varázst a lemezen ő képviseli. Miközben összességében könynyen ráhangolódunk az album egyedi zenei világára, és nem érezzük bántónak mindazt az eklektikát, amit magába olvaszt a bő egyórás felvétel, nehéz eldönteni, mit is hallunk. Egyszer a hagyományos templomi megszólalás, az orgona dominanciája érezhető, néhol a templomi gyakorlatból meghökkentően kilógó harmóniaváltásokkal, máskor kifejezetten barokkos a vonósszólam, megint máskor a Harmonia Caelestist idézi a hangzás, később pedig egészen modern zeneszerzői eszközökkel élnek, mint a hegedű csikorgás-, illetve sípolásszerű üveghangjai, amelyeket az éjszaka hangfestéseként alkalmaznak. Ezen az albumon Andrejszki Juditot (orgona), Gombai Tamást (hegedű) és Pejtsik Pétert (cselló) hallhatjuk, három különböző zenei múlttal rendelkező, egészen más orientációjú zenészt. Így a régizenei, a népzenei, az egyházzenei és a XX. századi megoldások, stíluselemek keverednek, sokszor egészen érzékenyen kiegészítve egymást, sokszor pedig idegenül hatva egymás mellett. Lehetett volna egységesebbre is csiszolni az anyagot, a hiányérzet azonban eltörpül amellett a csoda mellett, ahogy ezek a hanghordozóban, civil szobánkban elsőre nehezen elképzelhető felvételek megszólítanak. Az ugyanis nagy eredmény, hogy a templomi használatban honos népénekek olyan művészi köntöst kapnak, amelyben a mindennapi élet részévé válnak, és képesek üzenetet közvetíteni az egyre jobban profanizálódó világ polgárainak is. Épp ezért nem érdektelen megemlíteni, hogy Szvorák Katalin egyházi énekeket tartalmazó sorozatának mindhárom darabja (Éneklő egyház, Mondj szívem dalt, A nap megszentelése) Szájer József európai parlamenti képviselő védnöksége és támogatása alatt született, aki felismerve a magyar nyelvű egyházi énekek egyedi zenei műfaját és értékét, azt hungarikumként szeretné elismertetni.
(Szvorák Katalin: A nap megszentelése, 2009, szerzői kiadás.)