Erős nyomás az izraeli kormányon

Az utolsó pillanatban kútba esett Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök és George Mitchell, a Közel-Keletre akkreditált amerikai különmegbízott találkozója. Míg Izrael egyre több nyugati állammal rúgja össze a port, az országban tartózkodó magyar miniszterelnöktől nem futotta szemernyi kritikára sem.

Teljes bizonyossággal nem lehet tudni, ki mondta le a találkozót. A Jediót Ahronót izraeli napilap úgy tudja, Washington kérte a halasztást, amellyel nyomást gyakoroltak volna az izraeliekre, fogadják el a ciszjordániai zsidó telepek fejlesztésének befagyasztását. Az izraeli miniszterelnöki hivatal azonban arról tájékoztatott, hogy az ő kérésükre halasztották el a megbeszélést, és Ehud Barak védelmi miniszter fog Washingtonba utazni, hogy tárgyaljon a telepfejlesztéssel kapcsolatos kérdésekről Mitchell-lel. A Háárec liberális izraeli napilap egy forrása azt mondta, elképzelhető egy ideiglenes fejlesztési szünet – a már most folyamatban levő építkezések kivételével –, ha az amerikaiak elfogadják, hogy a jövőben a telepek „természetes fejlődését” nem akadályozzák. A moratórium hat hónapra szólna, míg Amerika ennél jóval hosszabb időt szeretne. Netanjahunak ezt a témát felvetette Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök is Rómában, úgy vélve, hogy a telepek a béke akadályai lehetnek. Az amerikai külügyminisztérium tegnap ismét leszögezte, semmiféle építkezést nem tart elképzelhetőnek a megszállt területeken, valamint Jeruzsálem környékén. Avigdor Liberman külügyminiszter, aki európai körútján és Washingtonban inkább számított megtűrt személynek, mint szívesen látott vendégnek többször is mindenki értésére adta, hogy az izraeli kormány nem fogja leállítani az építkezéseket, sőt néhány napja a nem hivatalos béketárgyaló, Ehud Barak jelentett be újabb házak felhúzását palesztin területen. Az izraeli miniszterelnök aznap beszélt Berlusconival, amikor Bajnai Gordont is fogadta Jeruzsálemben öt percre. A magyar kormányfő Netanjahuval való tárgyalása után örömét fejezte ki, mert tárgyalópartnere elfogadta a kétállami koncepciót, ám szó nélkül hagyta a telepfejlesztéseket. Bajnai Gordon később Simon Peresz izraeli elnöknek azt mondta, Izrael hazánk egyik legközelebbi barátja a térségben. Izrael telepespolitikáját az Egyesült Államok, valamint több nyugat-európai szövetségese a mostani helyzetben nem támogatja, Netanjahu beszédét a kétállami megoldásról pedig többen bírálták.
Ezzel szemben Washington újra nagykövetet küld Damaszkuszba, amely lépés egy azok sorában, ahogy Barack Obama amerikai elnök helyre akarja állítani hazája imázsát az iszlám világban. Az amerikai nagykövet négy évvel ezelőtt távozott Damaszkuszból, tiltakozásul Rafik al-Haríri korábbi libanoni miniszterelnök meggyilkolása ellen, amely mögött Washington Szíriát gyanította. Az amerikai elnök emellett Iránnal szemben sem tiltakozott az elődjénél megszokott módon, így republikánus ellenfelei komolyan bírálták szerintük lagymatag politizálása miatt.

Folytatódó diszkrimináció. A magyar kormányfő másfél napos Izraelbe és a Palesztin Nemzeti Hatóság területére tett látogatása során sajtókíséretet is vitt magával, így a Népszabadság munkatársa is elkísérhette útján. A Magyar Nemzetet Bajnai Gordon sem hívta el az útra, így egyelőre úgy tűnik, ő is folytatja azt a gyakorlatot, amelyet még Medgyessy Péter idején vezettek be és Gyurcsány Ferenc idején is működött, azaz hogy lapunk munkatársát egyetlen miniszterelnöki útra sem hívták meg. (MN)