A jelenlegi, a hallgatók száma alapján működő normatív finanszírozás minden intézményt arra kényszerít, hogy benntartsa a képzésben a hallgatókat. Ezért olyan, teljesítményközpontú finanszírozásra lenne szükség, amely a normatíva helyett vagy mellett plusztámogatást adna a jól teljesítő intézményeknek – így nyilatkozott tegnap Szabó Gábor, a Magyar Rektori Konferencia elnöke a Népszabadságnak. Mintha Hiller István csak a főrektor „kritikájára” várt volna, nyomban bejelentette, hogy új felsőoktatási finanszírozási rendszer bevezetésére tesz javaslatot. Pluszpénzt kapnának azok az intézmények, amelyek a kutatás-fejlesztés, a tudományos továbbképzés, a doktori iskolák működtetésében kiemelkedőek. A jutalmazott iskolák száma várhatóan tíz alatt, de mindenképpen öt fölött lenne. Az új pénzügyi rend már jövő szeptemberben életbe lépne. Az oktatási miniszter a távirati irodának arra a kérdésére nem válaszolt, hogy mekkora összeget szánnak erre a célra. Arra a felvetésre, hogy nem okoz-e feszültséget a kis és a nagy intézmények között a nagyobb infrastruktúrával rendelkezők kiemelt támogatása, Hiller azt mondta: nem másoktól való elvonásról, hanem minőségcentrikus fejlesztésről van szó. Azt ugyanakkor elismerte, hogy vannak olyan intézmények, amelyeknek kevésbé kedvez a minőségalapú finanszírozás.
Szakemberek szerint a miniszter és a főrektor egybecsengő ötlete a kis főiskolák kivégzésére irányul. A pluszpénzt ugyanis csak azok a nagy egyetemek kaphatnák meg – így például a Szabó által vezetett Szegedi Tudományegyetem –, amelyeknek kiterjedt, modern infrastruktúrájuk és apparátusuk van a különleges feladatok elvégzésére, az újabb forrásokból végzett beruházásokkal pedig végleg versenyképtelenné tennék a kicsiket. A Fidesz gyanúja szerint azonban Hiller a hatalom utolsó perceit kihasználva osztogatni akar a baráti iskoláknak. Sió László, az ellenzéki párt oktatáspolitikai műhelyének vezetője leszögezte: a javaslatban semmi konkrétum nem szerepel, így bármelyik intézménynek odaítélhetnék a pluszpénzt. Nem először fordulna elő, hogy Hiller István érdemtelenül emelne fel egyes iskolákat, míg másokat méltánytalanul mellőzne, pusztán politikai megfontolásból. A politikus emlékeztetett: az Állami Számvevőszék legutóbbi jelentése rámutatott, hogy Hiller minisztersége alatt romlott a felsőoktatás minősége és támogatása, ezért az lenne a legjobb, ha a szocialista politikus a kormányváltásig semmilyen változtatást nem hozna az oktatásban.
Orbán Viktor: Magyarország a középmezőny élére kerülhet a bérszínvonalban