Tovább mélyül a szakadék a hazai és a külföldi országok diákjainak nyelvtudása között. Az Országos Felsőoktatási Információs Központ (OFIK) idei elemzéséből kiderül: a diákság elitjének számító felvételizők alig több mint egyharmadának van nyelvvizsgája. A felvételizők csupán 6,9 százalékának felsőfokú a nyelvtudása, de középfokon is alig 28 százalék tud, csaknem 61 százalékuk pedig még alapszinten sem beszél. Különösen aggasztó ez annak fényében, hogy a diploma megszerzésének ma már mindenhol feltétele legalább egy középfokú nyelvvizsga megszerzése, de sok esetben két nyelv ismerete szükséges az oklevélhez. Ha tehát a diákok a középiskolában nem sajátítják el megfelelően az idegen nyelveket, komoly nehézségek várnak rájuk, hiszen a legtöbb szakon nem kapnak külön nyelvoktatást. Így felsőoktatási tanulmányaik mellett magánúton kell felkészülniük a vizsgára, ami általában több százezer forintot emészt fel.
Az adatok az elmúlt két évben sem voltak jobbak: 2007-ben a diákok 63,2, 2008-ban 64,6 százalékának nem volt semmilyen nyelvvizsgája. Az idei minimális javulás sem a középiskolai nyelvoktatás jobb minőségének tudható be, hanem annak, hogy a mesterképzések idei tömeges indulása miatt rengeteg a huszonéves, diplomával rendelkező felvételiző, akiknek már le kellett tenniük egy nyelvvizsgát.
Az OFIK elemzése két aggasztó jelenségre mutat rá: még az idei legnépszerűbb alapszakon, a turizmus-vendéglátáson sem kiemelkedő a nyelvtudásszint, pedig itt alapkövetelmény lesz legalább két nyelv szakmai szintű ismerete. A másik lesújtó adat, hogy még a legnépszerűbb szakok között is vannak olyan képzések, ahol messze átlag alatti a felvételizők nyelvtudása. Ilyen például a népszerűségi rangsorban az előkelő hetedik helyen álló gépészmérnökképzés, ahol – az átlagos 61 százalékkal szemben – a jelentkezők több mint háromnegyedének nincs semmilyen nyelvvizsgája, felsőfokon pedig mindössze 1,9 százalékuk beszél. Pedig a mérnökök elhelyezkedésénél – különösen külföldi munkavállalás esetén – a nyelvtudás kulcstényező.
A mai diákok alacsony szintű nyelvtudásának két alapvető oka van: az egyik, hogy míg korábban a középfokú nyelvvizsga kiváltotta a nyelvi érettségit, addig az oktatási tárca jogszabály-módosítása következtében ma akkor is kell nyelvi érettségit tenni, ha a gyerek felsőfokú papírral rendelkezik. Ez a szabály nem motiválja a diákokat minél magasabb szintű tudás megszerzésére. A másik ok, hogy még mindig komoly probléma van a középiskolai nyelvoktatás színvonalával. Az oktatási tárca és az Oktatásért Közalapítvány felkérésére 168 ezer szakközép- és szakiskolás részvételével zajló kutatás rámutat: a szakiskolák száz, a szakközépiskolák pedig 90 százalékában csupán egyetlen nyelvet tanulnak a diákok az elvárt kettővel szemben. Emellett a nyelvtanárok 38 százalékának nincs megfelelő végzettsége, a szakoktatók zöme pedig egyáltalán nem beszél idegen nyelvet. A diákok motiválatlanok, amelyben jelentős szerepet játszik az is, hogy választási lehetőség hiányában a fiatalnak nem azt a nyelvet kell tanulnia, amelyet szeretne. Az intézmények túlnyomó többségében a nyelvtanulás körülményeit biztosító infrastrukturális háttér jó: CD-, DVD-lejátszó, projektor, számítógépterem és internet szinte mindenhol van, ám a nyelvtanárok – informatikai ismeretek hiányában – alig használják a tömérdek állami pénzt felemésztő eszközöket. Az informatikai felszerelések arzenálja mellett ugyanakkor az iskolák közel felében hiányos a tankönyvellátottság. Az iskolák nemzetközi kapcsolatait is fejleszteni kellene: ma az intézmények alig húsz százaléka szervez diákcserét.
origo.hu
Tömegbaleset történt az M1-esen, öt jármű ütközött
