Nem kellene iskolába járni a diplomához?

Akár két éven belül lehetővé válhat, hogy iskolába járás nélkül is szakmát vagy diplomát kapjunk, amennyiben munkahelyünkön kellő gyakorlatot szereztünk. A szakemberek szerint a felsőoktatásban még jól is elsülhet a dolog, a szakképzésben azonban súlyos károkat okozhat, és nem ösztönzi az iskolából kihulló gyereket a tanulásra.

2009. 07. 17. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Magyarországon is megkezdődött a validációs eljárás kidolgozása, amelynek lényege, hogy a jövőben iskolai tanulmányok nélkül is szerezhetünk diplomát vagy szakmát, ha elegendő ismeretet szereztünk a munkahelyünkön. Franciaországban és Hollandiában már működik a rendszer, utóbbiban az adott szakterületen képesítés nélkül ledolgozott öt év után megszerezhető a végzettséget igazoló bizonyítvány. A Népszabadság szerint két év alatt dolgozzák ki hazánkban az újfajta bizonyítványszerzés feltételeit, amely összesen kétmilliárd forintnyi uniós forrásból valósul meg. A mintaként tekinthető Franciaországban a jelentkezőket először tanácsadáson tájékoztatják a követelményekről, majd a jelölt bizonyíthatja felkészültségét. Ha ez elég meggyőző – mestermunka bemutatása, hiteles személy igazolása, szakmai díjak –, vizsgáznia sem kell. Ha a bizonyítás hiányos, minősítő vizsgát kell tenni. Kocsis Mihály, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet kutatási központjának igazgatója szerint az új eljárással olyan társadalmi rétegeket is bizonyítványhoz lehet juttatni, amelyek a hagyományos iskolarendszerből rendre kihullanak.
– Azoknak lehet hasznos a rendszer, akik eleve magas tudással és jó munkahellyel rendelkeznek. Ilyen például, ha valaki már rendelkezik egy diplomával, és eredeti képesítésével rokon szakterületen dolgozik. Így a gyakorlatban megszerzett szaktudásával hosszú iskolai évek nélkül is megszerezheti majd új diplomáját – jelentette ki lapunknak Sió László, a Fidesz oktatáspolitikai műhelyének vezetője. Ugyanakkor leszögezte: a terv éppen azokon nem segít, akik az első számú célcsoportnak számítanak: az iskolarendszerből kihullottaknak. Szerinte a végzettség nélküli, főként roma fiataloknak az esetek többségében egyáltalán nincs munkájuk, így értelemszerűen nem tudják elsajátítani a gyakorlati tudást sem.
A tanárokat felháborította az új terv. Galló Istvánné, a baloldali szellemiségű Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke szerint az ötlet megvalósulása a pedagógus munka újabb ledegradálását és a szakmai tekintély csorbítását jelentené. A szakember leszögezte: súlyosan igazságtalan lenne, hogy egy magasan képzett mesterember papírja ugyananynyit érne, mint azé, aki egy percet sem töltött iskolapadban. A szakmák elméleti szaktudást is igényelnek, amit csak az iskolában oktató mérnöktanárok tudnak átadni a fiataloknak. Hozzátette: tény, hogy rengeteg hátrányos helyzetű, főként roma gyerek hullik ki az iskolarendszerből, ám nem az jelenti a probléma megoldását, hogy nekik ezentúl nem kell iskolába járni. A lemorzsolódás valódi okait kellene feltárni, hogy végre megfékezhető lehessen az iskolarendszerből való tömeges kihullás. A felsőoktatást érintő diplomaszerzés kapcsán Gallóné feltette a kérdést: ezek szerint a jövőben orvosi diplomát is kaphat az is, aki öt évet dolgozik műtősfiúként?

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.