Magyarországon is megkezdődött a validációs eljárás kidolgozása, amelynek lényege, hogy a jövőben iskolai tanulmányok nélkül is szerezhetünk diplomát vagy szakmát, ha elegendő ismeretet szereztünk a munkahelyünkön. Franciaországban és Hollandiában már működik a rendszer, utóbbiban az adott szakterületen képesítés nélkül ledolgozott öt év után megszerezhető a végzettséget igazoló bizonyítvány. A Népszabadság szerint két év alatt dolgozzák ki hazánkban az újfajta bizonyítványszerzés feltételeit, amely összesen kétmilliárd forintnyi uniós forrásból valósul meg. A mintaként tekinthető Franciaországban a jelentkezőket először tanácsadáson tájékoztatják a követelményekről, majd a jelölt bizonyíthatja felkészültségét. Ha ez elég meggyőző – mestermunka bemutatása, hiteles személy igazolása, szakmai díjak –, vizsgáznia sem kell. Ha a bizonyítás hiányos, minősítő vizsgát kell tenni. Kocsis Mihály, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet kutatási központjának igazgatója szerint az új eljárással olyan társadalmi rétegeket is bizonyítványhoz lehet juttatni, amelyek a hagyományos iskolarendszerből rendre kihullanak.
– Azoknak lehet hasznos a rendszer, akik eleve magas tudással és jó munkahellyel rendelkeznek. Ilyen például, ha valaki már rendelkezik egy diplomával, és eredeti képesítésével rokon szakterületen dolgozik. Így a gyakorlatban megszerzett szaktudásával hosszú iskolai évek nélkül is megszerezheti majd új diplomáját – jelentette ki lapunknak Sió László, a Fidesz oktatáspolitikai műhelyének vezetője. Ugyanakkor leszögezte: a terv éppen azokon nem segít, akik az első számú célcsoportnak számítanak: az iskolarendszerből kihullottaknak. Szerinte a végzettség nélküli, főként roma fiataloknak az esetek többségében egyáltalán nincs munkájuk, így értelemszerűen nem tudják elsajátítani a gyakorlati tudást sem.
A tanárokat felháborította az új terv. Galló Istvánné, a baloldali szellemiségű Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke szerint az ötlet megvalósulása a pedagógus munka újabb ledegradálását és a szakmai tekintély csorbítását jelentené. A szakember leszögezte: súlyosan igazságtalan lenne, hogy egy magasan képzett mesterember papírja ugyananynyit érne, mint azé, aki egy percet sem töltött iskolapadban. A szakmák elméleti szaktudást is igényelnek, amit csak az iskolában oktató mérnöktanárok tudnak átadni a fiataloknak. Hozzátette: tény, hogy rengeteg hátrányos helyzetű, főként roma gyerek hullik ki az iskolarendszerből, ám nem az jelenti a probléma megoldását, hogy nekik ezentúl nem kell iskolába járni. A lemorzsolódás valódi okait kellene feltárni, hogy végre megfékezhető lehessen az iskolarendszerből való tömeges kihullás. A felsőoktatást érintő diplomaszerzés kapcsán Gallóné feltette a kérdést: ezek szerint a jövőben orvosi diplomát is kaphat az is, aki öt évet dolgozik műtősfiúként?
A betegek szeme láttára kellett újraéleszteni egy nőt a kecskeméti rendelőintézetben