A felsőoktatás finanszírozásának és gazdálkodásának új szabályozása nem érte el a kitűzött célokat. Az intézmények működésének a piacgazdasághoz igazítása nem hozott érdemi eredményeket. Az intézmények nem lettek versenyképesebbek, miközben az erőforrások szétaprózottak, a költségvetési kiadások emelkedtek. Összességében a felsőoktatási rendszer működése gazdaságtalan – derül ki az Állami Számvevőszék (ÁSZ) felsőoktatási törvény végrehajtását vizsgáló jelentésének eddig nem publikált részleteiből.
A 2005 végén elfogadott, Magyar Bálint (SZDSZ) nevéhez fűződő felsőoktatási törvény nemcsak a képzés rendszerét változtatta meg gyökeresen, de az elégtelen állami támogatás miatt az intézmények gazdálkodását is. A volt oktatási miniszter a gazdasági döntések jogát megpróbálta teljesen kivenni az egyetemeket vezető rektor, illetve a szenátus kezéből, és az ő bábáskodása mellett létrehozott új szervezeteknek, a gazdasági tanácsoknak akarta átjátszani a teljes hatalmat. Bár az Alkotmánybíróság nem engedte kizárólagos hatalomhoz juttatni Magyar tanácsait, mert az korlátozta volna az egyetemi autonómiát, a testületek befolyása így is óriási: ezek készítik elő a szenátus pénzügyekről és gazdasági beruházásokról szóló döntéseit, és ellenőrzik azok végrehajtását. A testületek erősen függenek a kormánytól, hiszen tagjainak egyharmadát a kabinet adja: a 15 ezer hallgatónál kisebb létszámú iskolák testületeibe kettő, az annál nagyobbakba három főt delegált a kormány. Magyar Bálint a tanácsok 2006-os létrehozásakor egyértelműen a gazdaságosabb működést, a bevételek növelését tűzte ki célul. Kijelentette: mivel már nem növelhető számottevően a tandíjas hallgatók száma, az iskoláknak más forrásokat is ki kell aknázniuk a megélhetéshez. Nagyobb hangsúlyt kell fektetniük az önálló vállalkozási tevékenységre, ehhez pedig gazdasági szakemberekre van szükség. A Gyurcsány-kormány mások mellett öt bukott minisztert küldött az egyetemekre, hogy növeljék a bevételt: Bokros Lajost az ELTE-n, Békesi Lászlót a Budapesti Gazdasági Főiskolán, László Csabát a Magyar Táncművészeti Főiskolán, Draskovics Tibort a Pécsi Tudományegyetemen (ők valamennyien pénzügyminiszterek voltak a szocialista–szabad demokrata kormányokban), míg Csillag István egykori gazdasági minisztert a Budapesti Műszaki Főiskolán juttatta pozícióhoz. Surányi György volt jegybankelnök a Budapesti Corvinus Egyetemen, míg Simor András, a Magyar Nemzeti Bank jelenlegi első embere a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen kapott helyet (Simor két pozíciója alkotmányjogászok szerint összeférhetetlen, ezért egyik tisztségéről le kellene mondania, ám ezt a jegybank vitatja).
Az ÁSZ jelentéséből kiderült, hogy a tanácsok működése nemhogy sikert nem hozott, de még rosszabbak az eredmények, mint a „szakemberek” alkalmazása előtt. Bár az állami iskolák 2007-ben 19-cel több gazdasági társaságban rendelkeztek tulajdoni részesedéssel, mint két évvel korábban, saját bevételeik aránya 2005-ről 2008-ra 0,8 százalékponttal csökkent.
Az ÁSZ kifogásolja, hogy a Hiller-tárca az elmúlt három évben nem készített átfogó értékelést a gazdasági társaságok eredményességéről. Rámutatnak: a PPP- konstrukcióban – magánbefektetők által, hitelből elvégzett egyetemi építkezések – résztvevő 17 állami felsőoktatási intézmény közül öt nagyon súlyos helyzetbe került az árfolyamváltozások miatt megemelkedett törlesztőrészlet miatt. A jelentés azt írja: a Miniszterelnöki Hivatal szerint a kedvezőtlen pénzügyi-gazdasági folyamatok miatt még az idén válságmenedzselő intézkedésekre van szükség a felsőoktatásban.
origo.hu
Orbán Viktor: Magyarország a középmezőny élére kerülhet a bérszínvonalban
