Plakátháború Istenért és hazáért

Isten segít vagy gátol? Az istenhit okozza-e napjaink erkölcsi romlását, vagy épp ellenkezőleg, a túlzott szabadosság zúzza szét a társadalmakat? Ezekre a – hozzáállás alapján – viszonylag könnyen megválaszolható kérdésekre buszok oldalán keresik a választ Nyugat-Európában egy agresszív ateista kampányt követően. Nálunk az istentagadás nem jelent meg a buszokon, de egy fiatalember saját eszközeivel válaszolt a nyugati hangokra.

2009. 07. 18. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Valószínűleg nincs Isten. Most fejezd be az aggódást, és élvezd az életet! – jelent meg hónapokkal ezelőtt a londoni buszokon a felhívás. Szó sincs arról, hogy a Brit Humanista Szövetség kampányát gondolatébresztőnek szánta, a „valószínűleg” szó csak a reklámregulákat kijátszandó került be a szövegbe, minthogy ők sem tudják bizonyítani, hogy Isten nem létezik. A brit főváros volt az a lakmuszpapír, amely megmutatta, milyen ereje van a hivatalos istentagadóknak. A kampányt adományokból fizették, és nem kisebb név is csatlakozott a szinte szent ügyként tekintett harchoz, mint Richard Dawkins, az Önző gén és az Isteni téveszme írója, amolyan rocksztár-tudós: népszerű, korához képest fiatalos, izgalmas kijelentéseket tesz, könyveit pedig elkapkodják. A kampány által keltett hullámok számára azt jelentik, hogy megmozdult valami a társadalomban, így többen gondolkodnak el az üzeneten. „Ha több ember gondolkodik, az azt jelenti, hogy kevesebb lesz a vallásos ember” – mondta a polgárpukkasztásban élen járó tudós.
A londoni hirdetésből világszerte terjedő mozgalom lett. Megjelentek a hirdetések Torontóban, Barcelonában, Madridban, Washingtonban, mindenhol buszok oldalán. Nem ugyanazzal a háttérrel, de ugyanazzal az üzenettel jelentek meg hirdetések Ausztráliában, Brazíliában és Olaszországban is. Genovában így szólt a szlogen: „A rossz hír az, hogy nincs Isten. A jó, hogy nincs is rá szükségünk.” A helyi püspök szerint ez egyenesen blaszfémia, a városi elöljáróság viszont nem akart cenzúrázni egy hirdetést tartalma miatt, így hagyta a kampányt. A hivatalos, rózsaszín-narancssárga feliratot elhagyva Svédország is belépett azon helyek közé, ahol az ateisták felemelik fejüket, és kijelentik, nem hisznek Istenben. Stockholmban a vasúti megállókban jelent meg az üzenet: „Isten valószínűleg nem létezik”, és három ábra, mutatván, milyen súlyosan elnyomja a vallás a svéd társadalmat. A képeken egy sárga Dávid-csillag, egy sárga félhold és egy sárga kereszt volt látható kék mezőben. Míg az első kettő nem jelent semmit, a harmadik Svédország hivatalos zászlaja. Ez pedig sokaknak szemet szúr Svédországban, ahol a kampányt szervező Humanista Szövetség (Humanisterna) szerint mindössze húsz százalék a hívők aránya, mégis államilag támogatják a vallásos iskolákat. „Nem akarjuk a vallásos közösséget támadni, csak korlátozni a működési területüket” – mondta terveikről egy helyi lapnak a Humanisterna vezetője, Christer Sturmark.
A londoni kampány Magyarországra nem ért el, valószínűleg azért, mert a kampány szervezői nem foglalkoznak egy ilyen kicsiny országgal, amelynek lakossága ráadásul nagyjából 85 százalékban vallásosnak tartja magát. Egy magyar fiatalember, Kovács Tibor azonban Londonban meglátta az ateista buszokat, és szervezett egy saját kampányt itt, Budapesten. „Ha nem lenne Isten, akkor kellene igazán aggódnunk” – látható a BKV egyik-másik buszának hátulján, s ott látható egy weboldal címe is (www.hanemlenne.hu). Az ötletgazda elmondta, sem egyház, sem párt, sem cég nincs a kampány mögött, csak néhány barát, akikkel összeadták a szükséges pénzt a matricákra, és megcsinálták a weboldalt. „Nem hiszem, hogy tömegeknek kellene pszichológushoz járnia azért, mert van Isten” – mondta Kovács Tibor, aki önmagát nem tartja különösebben vallásosnak, inkább arra akarja ráirányítani hirdetéseivel a figyelmet, milyen erkölcsi tévutat ajánl az ateista hirdetés. „Ha a világ minden értéket elértéktelenít, megkérdőjelezi az igazságot, akkor ez előbb-utóbb zsákutcába vezet” – vélte az ötletgazda. Szerinte egyébként az alapvető isteni törvények Isten nélkül is könnyen beláthatóan előre viszik a világot, csak Isten az, aki betartatja velünk ezeket a törvényeket, magunk erre láthatóan képtelenek vagyunk. A Magyarországon uralkodó rendetlenség és erkölcsi romlás pedig Kovács Tibor szerint olyan súlyos, hogy nálunk kél el csak igazán az ébresztő kampány. „Induljon el végre az értékek forradalma” – mondta a kampányt elindító fiatalember. Érthetetlennek tartotta az ateista kampány felvetését is, miszerint az élvezet voltaképp a boldogsággal egyenértékű. Szerinte ha a maradék Istent is kiüldöznénk világunkból, az biztosan rosszabb hely lenne. A honlapon olvasható írásban ez áll: „Éppen az értékek élvezettel való helyettesítése juttatta Európát válságba, és hozta az elmagányosodást, a közösségek, családok szétesését. Sok nőtől elvette az anyaság örömét és büszkeségét, csökkentve a gyermekszámot, ami súlyos gondokat okoz. Mértéktelen fogyasztást hirdetett, és ezzel környezeti katasztrófa küszöbére vitte a világot. Ezt Isten nélkül, egyedül érte el az ember, de büszke nem lehet rá.” Kovács Tibor szomorúan jegyezte meg, hogy Budapest mellett három másik városban is terjeszteni akarta az üzenetet, ám két város ezt visszautasította a hirdetések tartalma miatt. Emellett a kampány által keltett hullámokat jól jelzi, hogy az oldalon található szavazógépet internetes támadás érte, és néhány perc alatt az „Isten tönkretette az életemet” válasz több tízezer szavazatot kapott robotoktól.
A magyarországi erkölcsi problémákról mindenki maga is tud eleget. Említést érdemel azonban egy jellemző reklámfogás, amelyet az Algida fagylaltcég vezetett be hazánkban nemrég. A Magnum jégkrém gyártója egy limitált szériás fagyit dobott piacra „Édes Kísértések” név alatt. Ez hét különböző jégkrémet jelentett, amelyek mindegyike a hét főbűn valamelyikét szimbolizálta. Üzenetük szerint az a jó, ha a kísértésnek engedünk, nem szabad mértékletességet tartani. A torkosság és a bujaság egy jégkrém esetében adja magát, a hiúság, az irigység, a kevélység és a fösvénység kicsit erőltetetten vonzó (ki akarna kevély vagy irigy lenni?). A jóra való restséget egyszerűen lustaságként fogták fel a fagyisok, a haragot pedig bosszúként, amely minden bizonnyal csakis édes lehet. Az a kampány a kimutatások szerint meglehetősen sikeres volt, az erkölcsi oldalról pedig nem érdemes beszélni.
Londonban a nagy kampány láttán kissé feleszméltek a keresztény csoportok is. A Trinitárius Bibliaszövetség az 53. zsoltárból vett idézetet helyeztetett el 200 buszon: „Ezt mondta a balgatag az ő szívében: Nincs Isten.” Egy orosz bevándorló, Alexander Korobko az ortodox egyház segítségével 25 buszt bérelt ki üzenete számára: „Van Isten. Ne aggódj, élvezd az életet!” A svéd bíboros, Anders Wejryd nem kívánt részt venni a kampányban bármilyen módon. Saját részéről annyit azonban elárult a TT hírügynökségnek, hogy szerinte Isten létezik.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.