Titokban tartott rektori milliók

Sem a rektorok, sem az oktatási miniszter nem hajlandó elárulni, mennyit keresnek a megszorításra hivatkozva nemzetközi hírű professzorokat elbocsátó egyetemi vezetők. Az oktatási miniszter maga hagyja jóvá az arcpirítóan magas összegeket, beszélni mégsem hajlandó róla. A rektorok pedig személyiségi jogaikra hivatkozva titkolják, mennyi közpénzt tesznek zsebre. Az alkotmányjogász szerint perrel kell kikényszeríteni az adatokat.

Mindenhol falakba ütköztünk, amikor az elmúlt napok vérlázítóan magas rektori fizetésekről szóló hírei után megpróbáltuk kicsikarni az állami felsőoktatási intézmények vezetőinek közpénzből fizetett bérlistáját.
Lapunk először Batta Andrásnál, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektoránál érdeklődött, aki azzal hárította el a fizetésére vonatkozó kérdésünket, hogy a Magyar Rektori Konferencia a további médiabotrány elkerülése végett nyilvánosságra hozza az összes intézményvezető juttatásairól szóló listát. Az intézményből származó belső információink szerint egyébként az ő havi bére mintegy 1,1 millió forint, emellett havi három-négyszázezer forint költségtérítést vesz fel, és nem elhanyagolható összegű prémiumban is részesül.
Dubéczi Zoltán, a Magyar Rektori Konferencia főtitkára érdeklődésünkre azonban Batta állításával ellentétes rektori álláspontról számolt be.
*
Kijelentette: a felsőoktatási intézmények vezetői közös nyilatkozatot adtak ki, amelyben leszögezik, hogy a nagy sajtóérdeklődés ellenére sem hozzák nyilvánosságra a fizetéseiket. (Több mint érdekes, hogy erről éppen az egyik érintett, a Zeneakadémia rektora nem tudott.) A lapunknak megküldött állásfoglalás szerint a rektori juttatások nem minősülnek közérdekű adatnak, hanem személyes adatok. A felsőoktatási törvényre hivatkozva az állítják, ezek csak azoknak továbbíthatók, akik a jogszerű igénybevételt ellenőrzik.
Lapunk érdeklődött az Oktatási és Kulturális Minisztériumnál is, elvégre Hiller István oktatási miniszter felügyeli az egyetemek működését. A felsőoktatási intézmények állami költségvetési szervnek minősülnek. Sőt, a miniszter hagyja jóvá a rektori fizetéseket is. A tárca azonban szintén megtagadta kérdésünkre a választ. Ez két szempontból is aggályos: egyrészt azért, mert ha igazak a csillagászati fizetésekről szóló hírek, akkor az esztelen pazarlásért maga Hiller István is felelős, hiszen ő megakadályozhatta volna, hogy a rektorok a professzori fizetés öt–tízszeresét vegyék fel, ami különösen az intézmények működési gondjairól, illetőleg a tömeges elbocsátásokról szóló hírek fényében elgondolkodtató. A másik, hogy állami intézmények vezetőinek közpénzből fizetett juttatásairól van szó. Az oktatási tárca azt elismerte, hogy a rektori juttatások összegét az intézmények gazdasági tanácsainak javaslata alapján 2009. január 1-jétől az idei költségvetési évre a tárca állapította meg. Ugyanakkor közölték: álláspontjuk az, hogy nem nyilatkoznak a rektorok fizetéséről, mert szerintük ezen adatokat csak az intézmények adhatják ki. Hozzátették: csak azután hagyják jóvá a fizetéseket, ha ellenőrizték, hogy az intézmény betartja-e a törvényi előírásokat. Arató Gergely oktatási államtitkár azt is elmondta, hogy a minisztérium az idén nem adott pénzt a rektori fizetésemelésre, és az éves bér 10 százalékában maximálta a prémiumot. Ennél jobban azonban nem szólhatnak bele a fizetésekbe.
Bár a rektorok jogi szakvéleményre hivatkozva titkolják a fizetésüket, a nevüket vagy szervezetüket vállaló jogászok szerint nem áll meg az érvelésük. A Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet szerint az egyetemi vezetők, rektorok jövedelme úgynevezett közérdekből nyilvános adat, tehát kérésre megismerhetővé kell tenni.
Simon Attila alkotmányjogász szerint pedig a per indítását is meg kell fontolni a rektorokkal szemben. Leszögezte: nem ismer olyan szabályt, amely felmentené a rektorokat az állami intézmények vezetőire vonatkozó adatszolgáltatás kötelezettsége alól, márpedig főszabály szerint a számukra közpénzből fizetett juttatások összegét kérésre nyilvánosságra kell hozni. Emlékeztetett: az Index pert indított, amikor az állami cégek vezetői nem árulták el mennyit keresnek, és meg is nyerte azt. Így ma már tudjuk, hogy havi 2,8 milliót keres a Posta és 3,4 milliót a MÁV vezére. Jóri András adatvédelmi biztos a Kossuth rádiónak kijelentette: heteken belül kiad egy ajánlást arra vonatkozóan, hogyan kell értelmezi azt a passzust, amely szerint nyilvánosak a közfeladatot ellátó személy munkájával kapcsolatos adatok.
Nem ért egyet rektor kollégáinak titkolózásával Magda Sándor sem, a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola rektora. Az intézményvezetőnek – mivel egyben szocialista országgyűlési képviselő is – kötelező volt nyilvánosságra hoznia jövedelmét, ám ő azt állítja, ezt akkor is megtenné, ha nem lenne politikus. Magda egyhavi rektori fizetése 2 351 240 forint, éves prémiuma pedig egyhavi bére. A rektor lapunknak leszögezte: tavaly még hathavi prémiumot kapott, ám a válság miatt ő maga kérte a jutalom csökkentését. A többiek titkolózása kapcsán kijelentette: ami van, azt el kell ismerni. A rejtegetésből könnyen az a látszat kelthető, mintha az érintett nem megérdemelten jutna egy magas összeghez.
A rektorok csillagászati fizetéséről szóló hírek akkor kaptak szárnyra, amikor néhány hete a gödöllői Szent István Egyetemen az intézmény oktatói és kutatói levélben fordultak Hiller Istvánhoz az intézményben folyó „esztelen pazarlás” miatt. A levél szerint Solti László 4,7 millió forintos havi fizetést kap, emellett pedig tizennégymillió forintos féléves jutalomban részesült, ami átlagosan havi hétmillió forintos jövedelmet jelent. Hiller István hozzáállásáról mindent elmond, hogy a panasz független kivizsgálására a megvádolt rektort kérte fel.