Törvénytelen vakáció

Jogsértő módon rendelnek el nyári szünetet az ország egyes óvodáiban és bölcsődéiben, az iskoláknak pedig a vakáció minden napján biztosítaniuk kellene a gyerekek napközbeni felügyeletét – állítják jogszabályokra hivatkozva a szülők. A Magyarországi Szülők Országos Egyesülete ezért azt kéri az Oktatási Hivataltól, indítson átfogó vizsgálatot, mivel szülők tízezreinek állása kerül veszélybe.

2009. 07. 16. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Családok százezreinek jelent gondot nyáron a vakációzó gyerekek elhelyezése. Az iskolai két és fél hónapos vakáció sokkal hosszabb, mint amennyi szabadságuk a szülőknek van. A munkáltatók sokszor azt sem engedik meg, hogy az édesanyák egyben vegyék ki évi szabadságukat. Korábban az összes iskola nyári napközit működtetett, ahol pedagógus felügyelt a gyerekekre, és napi háromszori étkezést is kaptak, ma azonban egyre kevesebb oktatási intézményben szerveznek ilyet, pedig a törvény szerint a fenntartóknak gondoskodniuk kell a gyerekek elhelyezéséről.
– Egyre több panasz érkezik hozzánk amiatt, hogy az iskolák nem biztosítanak nyári napközit a gyerekeknek, a dolgozó szülők pedig nem tudják kire bízni csemetéiket, pedig őket még nem lehet napközbeni felügyelet és ellátás nélkül hagyni. Törvénysértést követ el minden olyan iskolafenntartó, amely nem biztosítja a gyermek napközbeni ellátását, a gyermekvédelmi törvény ugyanis előírja ezt – jelentette ki Keszei Sándor, a Magyarországi Szülők Országos Egyesülete (MSZOE) elnöke.
*
A jogszabály szerint a gyermekek életkorának megfelelő nappali felügyeletét, gondozását, nevelését és étkeztetését meg kell szervezni. A napközbeni ellátással biztosított szolgáltatások időtartama lehetőleg a szülő munkarendjéhez igazodik. A gyermekek napközbeni ellátása megszervezhető – a gyermekek életkorától függően – bölcsődében, családi napköziben, házi gyermekfelügyelettel, nyári napközis otthonban vagy napközis táborban, illetve óvodában, iskolai napköziben.
Keszei Sándor leszögezte: az életkorra való korlátozás értemében az önkormányzat nem teheti meg, hogy a tízéves gyereket a háromévesekkel együtt az óvodában helyezi el. Rámutatott: a napközis tábor is megoldást jelent, ám amennyiben a településen ez az egyetlen nyári felügyeletet biztosító intézmény, úgy a törvény szerint a fenntartó csak az étkeztetésért kérhet díjat, más szolgáltatásért nem. A napközbeni felügyelet biztosításának mikéntjéről az iskolafenntartóknak rendeletet kell alkotniuk.
Az iskolafenntartók tehát jogot sértenek, ha a vakációra nem biztosítanak napközit az azt igénylőknek, a bölcsődék és az óvodák részéről azonban már a szünet elrendelése is törvénysértő – állítják a szülők. Keszei Sándor szerint a bölcsődékben egyáltalán nem, az óvodákban pedig csak akkor lehetne rendkívüli nyári szünetet elrendelni, ha annak időpontját legkésőbb február 15-ig írásban közlik a szülőkkel. Téli, őszi és tavaszi szünetek tartására pedig a két intézménytípus közül egyikben sincs lehetőség. Ha az óvoda néhány napra nyáron megfelelő indokkal, például felújításra hivatkozva mégis bezár, igény esetén akkor is biztosítania kell a gyerekek ellátását. Keszei Sándor rámutatott: az óvodai nevelési év augusztus 31-ig tart, az intézmények minden egyes napra megkapják az államtól a gyerekek után járó állami normatívát, sokan mégis hetekre bezárnak.
Az MSZOE szerint a jogsértő őszi, téli és nyári bölcsődei és óvodai szünetek, illetőleg a vakáció idején a napközis ellátás hiánya nagymértékben rontja a szülők munkaerő-piaci esélyeit, és súlyosan veszélyezteti az ellátás nélkül maradó kisgyermekeket. Az egyesület szerint több százezer „kulcsos gyermek” cselleng az utcákon, növekszik a gyermekbalesetek száma, és vannak olyan szegénysorban élő gyermekek is, akik az iskolai étkeztetés hiányában otthon éheznek. A szülők ezért felkérik az Oktatási Hivatalt, hogy indítson átfogó vizsgálatot szünetek jogszerűségét, illetve a törvényben előírt napközbeni ellátás biztosítását illetően.
Intézményi körkérdésünk eredménye megerősítette az MSZOE rossz tapasztalatait: a bölcsődékben és az óvodákban átlagosan négy hét nyári és két hét téli szünetet tartanak, de nem ritka a meghosszabbított húsvéti szünet sem. Az intézmények általában nem indokolják a szünetet, az óvodák a nyári vakáció idejét a februári határidőnél jóval később jelentik be, és annak idejére nem biztosítanak ellátást.
– Tény, hogy az óvodák esetében a jogszabály csak a nyári szünet esetleges elrendelését engedi meg, a többi évszakot nem említi – jelentette ki lapunknak Bakonyi László, az Oktatási Hivatal elnöke. A szakember leszögezte: sajnos valóban előfordulnak jogsértések. Van, ahol a törvénytelenül rendelnek el szünetet, és az is előfordul, hogy a településen a vakáció idején igény esetén sem biztosítják a gyerekek napközbeni ellátását. Kifejtette: elég, ha minden településen egy kijelölt óvoda és iskola működtet a vakáció alatt napközit. A nagyvárosokban ennek általában eleget is tesznek, ám az egyetlen intézményt működtető községek, falvak sok esetben pénz hiányában nem tudják nyáron működtetni az intézményt. A városokban az jelent gondot, hogy a szülők nem szívesen viszik másik óvodába és bízzák idegen óvónőkre az éppen csak beszoktatott kicsiket, ezért inkább kényszerszabadságra mennek. Hozzátette: az oktatási miniszter és a hozzá tartozó Oktatási Hivatal nem tud segítséget nyújtani a szülőknek, az ellátást ugyanis az önkormányzatoknak kell biztosítaniuk. A hivatal csupán annyit tehet, hogy megállapítja a jogsértést, de szankcionálni vagy utasítani nem tudja a fenntartókat. Arra a kérdésre, hogy akkor a szülők mégis kihez fordulhatnak segítségért, Bakonyi így felelt: sajnos csak egyetlen fórum van, a fenntartó ellen indított bírósági eljárás.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.