54 milliót kereshetnek a rektorok

Akár ötvennégymillió forint is lehet egy rektor éves jövedelme – derítettük ki. Klinghammer István, az ELTE gazdasági tanácsának elnöke megelégelte a titkolózást, és elárulta: Magyar Bálint ajánlása és Hiller István jóváhagyása nyomán havonta a professzorok fizetésének ötszörösét viheti haza egy vezető, valamint éves bérének további nyolcvan százaléka ütheti a markát prémium formájában.

Egyetemi rektori fizetések a Magyar–Hiller-féle ajánlás szerint:
Minimumbér: havi 927 000 forint
Maximumbér: havi 2 317 500 forint
Éves maximumjövedelem: 54 229 500 forint (bér + prémium)
Havi maximális jövedelem: 4,52 millió forint (bér + prémium)

Habár az egyetemi vezetők az alkotmányjogászok véleményével dacolva továbbra is mindent megtesznek azért, hogy eltitkolják, mennyi pénzt visznek haza a sokszor súlyos működési gondokkal és több milliárd forintos adóssággal küzdő egyetemekről, lapunk mégis kiderítette, mekkora pénzhez juthat Hiller István miniszter asszisztálása mellett egy rektor. Klinghammer István, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) gazdasági tanácsának új elnöke megelégelte a vezetők színjátékát, és elárulta, mi alapján állapítják meg az intézmények a rektori fizetéseket.
– 2006-ban Magyar Bálint oktatási miniszter a távozása előtt ajánlást küldött minden felsőoktatási intézménynek arról, mennyi legyen egy vezető havi fizetése. Ebben az akkori tárcavezető minimumként a professzori illetmény kétszeresét határozta meg, de lehetőséget adott arra, hogy egy vezető a professzori illetmény ötszörösét vegye fel bérként, prémiumként pedig az éves bér nyolcvan százalékénak kifizetését ajánlotta – jelentette ki Klinghammer. – 2006-ban én voltam az ELTE rektora, és a professzorok fizetésével szemben súlyosan aránytalannak és túl soknak találtam ezt az összeget – tette hozzá.
*
Bokros Lajos, az ELTE gazdasági tanácsának akkori elnöke ezért levelet írt az időközben hivatalba lépő új oktatási miniszternek, hogy ne hagyja jóvá a horribilis fizetéseket. Hiller István azonban válaszra sem méltatta őket, és jóváhagyta Magyar Bálint fizetésre vonatkozó ajánlásait. Klinghammer István leszögezte: az állami intézmények közül az ELTE-n kívül egyedül a bajai főiskola utasította vissza az elképesztő ajánlást, amelynek nyomán egyes rektorok többet keresnek, mint a magyar miniszterelnök. Hozzátette: az ajánlás az állami intézményekre vonatkozik, az egyházi iskolák általában ennek töredékét fizetik a rektoroknak.
Klinghammer szerint aránytalanul nagy a rektorok bére, azt pedig egészen elképesztőnek tartja, hogy a vezetők megpróbálják eltitkolni a fizetésüket. Szerinte így morálisan nagyot buknak a diákság szemében. Klinghammer kijelentette: 2006-ban rektorként ő a Magyar által meghatározott minimumot vette fel, vagyis a professzori illetmény kétszeresét. Az őt követő rektornak, Hudecz Ferencnek már jóval több a pénze: neki az illetmény ötszöröse jár, de prémiumot az idén ő sem kap. Arra a kérdésre, hogy az egyetemek nehéz pénzügyi helyzete miatt nem csökkentik-e az ELTE rektorának fizetését, így válaszolt: még csak három hete ő az egyetem gazdasági tanácsának elnöke (korábban Bokros Lajos volt az elnök, aki európai parlamenti képviselősége miatt mondott le a posztról), de a jövőben kiemelten kezelik majd az ügyet.
Ha a számok nyelvére fordítjuk le az Magyar Bálint ajánlását, akkor a egyetemi rektori minimumfizetés 927 000 forint (ez a duplája a 463 500 forintos professzori illetmény harmadik fokozatának). Az ajánlás azonban lehetővé teszi, hogy az egyetemek illetménykiegészítésként a professzori illetménynek további háromszorosát tegyék az alapbérhez, vagyis a rektor maximális havi fizetése 2 317 500 forint lehet, ami éves szinten – eddig a 13. havi fizetéssel együtt – több mint 30 millió forint.
Ehhez jöhet még a prémium – ami Hiller és Magyar közös ajánlása szerint – az éves bér nyolcvan százaléka lehet, vagyis 24 millió. Így összesen egy rektor évente maximum 54,2 millió forintot vihet haza, ami havi áltagban 4,52 millió forintos jövedelmet jelent. A professzori illetmény harmadik fokozatának bértábla szerinti összege egyébként törvényi minimum, vagyis ha az egyetemek tudnak, ennél adhatnak többet, így a rektori fizetések ennek függvényében akár a fenti öszszeget is meghaladhatják.
Klinghammer István szavait alátámasztják azok a 2006. június végén megjelent sajtótudósítások, amelyek arról szóltak, hogy Hiller István oktatási miniszter jóváhagyta Magyar Bálint előző tárcavezető rektori fizetések megemelésére vonatkozó ajánlását.
A rektorok addig – a 2006-ban érvényes – 416 500 forintos professzori illetményt és 100-150 ezer forintos rektori pótlékot kaptak, azaz havonta bruttó 520-570 ezer forintot. Magyar javaslata értelmében – a 2006-os illetményalappal számolva – a fizetést havi kétmillió forintra emelhették, a prémiummal együtt pedig az éves jövedelem meghaladhatta a 40 millió forintot. Emlékezetes: Hiller néhány héttel azelőtt hagyta jóvá a csillagászati fizetésekről szóló ajánlást, hogy bejelentette volna a tandíjtörvény bevezetését.
A rektorok horribilis fizetéséről szóló hírek akkor kaptak szárnyra, amikor néhány hete a gödöllői Szent István Egyetemen az oktatói és kutatói levélben fordultak Hiller Istvánhoz az intézményben folyó „esztelen pazarlás” miatt. A levél szerint Solti László havi 4,7 millió forintos havi fizetést kap, emellett pedig tizennégymillió forintos féléves jutalomban részesült, ami átlagosan havi hétmillió forintos jövedelmet jelent.
Sajátságos, hogy Hiller a panasz kivizsgálására a megvádolt rektort kérte fel.
A többi rektor jogszabályokra hivatkozva titkolja, mennyi pénzt keres, és Hiller sem árult el semmit az összegekről. A Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet szerint az egyetemi vezetők, rektorok jövedelme nyilvános adat, tehát kérésre megismerhetővé kell tenni. Simon Attila alkotmányjogász szerint pedig a per indítását is meg kell fontolni a rektorokkal szemben. A jogász nem ismer olyan szabályt, amely felmentené a rektorokat az állami intézmények vezetőire vonatkozó adatszolgáltatás kötelezettsége alól, márpedig a főszabály szerint számukra közpénzből fizetett juttatások öszszegét kérésre nyilvánosságra kell hozni.