Omán és Katar két olyan, az Arab-öböl mentén fekvő monarchia, amelyek bizonyos diplomáciai-kereskedelmi kapcsolatot fenntartottak Izraellel, ám a gázai háború idején beszüntették a viszonyt, tiltakozásul az izraeli agresszió ellen. A mostani gesztust az amerikaiak javasolták, hiszen az Obama-kormányzat szerint csak kis lépésekkel lehet a békefolyamatot újraindítani. A telepfejlesztések befejezését Washington szerint előmozdíthatná a két állam gesztusa, miközben ismert, Tel-Aviv hallani sem akar a települések magukra hagyásáról. Amerika állítólag egy évre akarja a fejlesztéseket leállíttatni, amíg sikerül a kapcsolatokat javítani, ezt lapinformációk szerint George Mitchell, Obama elnök közel-keleti különmegbízottja javasolta Benjamin Netanjahu izraeli kormányfőnek. Netanjahu és Obama augusztus 26-án Londonban találkozik, ahol Netanjahu megadja végleges – minden bizonnyal elutasító – válaszát. Tegnap egyébként az ENSZ is felszólította Izraelt, állítsa le a telepek bővítését. A helyzet kulcsa jelenleg Szaúd-Arábia lehet, amely az elmúlt években magára vállalta az arab közös álláspont képviseletét, ám egyértelműsítette, hogy nem hajlandó a kis lépések politikáját folytatni, amíg Izrael nem vonul vissza az 1967-es háború előtti határai mögé.
Az Arab Liga most az EU-nál próbálja elérni: gyakoroljon nyomást Izraelre annak érdekében, hogy a zsidó állam tegye nyilvánossá atomdossziéját, engedje be a nemzetközi ellenőröket létesítményeibe, és írja alá az atomsorompó-szerződést. Amr Musza, a liga főtitkára Carl Bildt svéd külügyminiszterhez írt levelében az arab államok által felvetett határozattervezet támogatását kérte, amelyről a jövő hónapban szavaznak a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség tagjai.
origo.hu
Napi balfék: Bud Spencer tanácsai a diszkójampinak
