Csődhullám a kereskedelemben?

Dübörög a józsefvárosi piac Budapesten, miközben a bolti kereskedők a lakossági fogyasztás drasztikus visszaesésétől és az áfaemeléstől szenvednek. Míg a hagyományos üzletek már május végétől akciózzák nyári kínálatukat, addig a családok elszegényedése miatt a feketéző piacok sokadik virágkorukat élik.

Cipő ezerkettőszázért, póló háromszázért, farmer kétezerért. Óriási a nyüzsgés szombat délelőtt a Négy Tigris elnevezésű józsefvárosi piacon Budapesten, ahol szűk, folyosószerű pavilonsorokban kínai árusok kínálják portékájukat messze a bolti árak alatt. Töméntelen mennyiségű ruhanemű, cipő, parfüm, napszemüveg, játék, ékszer, mobiltelefon, műszaki eszköz a tipikus termékek sorában, de bátrabbaknak árulnak itt különféle okmányokat is, mint például vezetői engedélyt, sőt készpénzfizetési számlát.
– Mi havonta járunk ide vásárolni, mert sok mindent megvehetünk a családnak. Sajnos nem engedhetjük meg magunknak, hogy plázában költekezzünk, mert amit ott eladnak nyolcezerért, ugyanazt itt fillérekért megkapom – mondta kérdésünkre egy vásárló, hozzátéve: neki még az sem fontos, hogy vásárlásáért számlát kapjon, mivel pontosan tudja, hogy a józsefvárosi piac azért is olcsó, mert az itteni árusok nem fizetnek adókat s akkora bérleti díjat, amik miatt egy bolti kereskedő drágább.
– Hiába van gazdasági válság, virágzik a piac – jegyezte meg lapunknak az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára. Vámos Györgytől megtudtuk: a józsefvárosi vásárlók 70-80 százalékát ráadásul nem is a kispénzűek adják, hanem rengeteg kereskedő is itt szerzi be az árut, amit később továbbad saját üzletében. Egy piacos szerint például az olyan napokon, amikor boltosok lepik el a placcot, egy-egy árus négy-öt millió forintos adózatlan forgalmat is bonyolíthat, míg csendesebb napokon „csupán” egymilliót zsebel. – Csak a józsefvárosi piac forgalma becslések szerint évente százmilliós nagyságrendű, s mivel itt nincs nyugtaadás, ki lehet számolni, mekkora adóbevételtől esik el az állam. Nem beszélve a környékbeli raktárakról, ahol elképzelhetetlen mennyiségű illegális árut halmoznak – mondta a főtitkár, aki szerint nem az a baj, hogy léteznek ezek a politikusok által szociális kérdésként kezelt piacok, hanem az, hogy az ott működőkkel nem tartatják be az egyébként valamennyi hazai kereskedőre érvényes szabályokat. – A kormány és a hatóságok igazából félnek nekimenni ezeknek a vásároknak, mert az rendkívül népszerűtlen intézkedés lenne – véli a szakember. Megjegyezte: eközben a cégek jelzései alapján a júliusi áfaemelés negatív hatása már most érződik a bolti eladásokban. Ugyanis már a nagy láncok is panaszkodnak, hogy visszaesett a forgalmuk, holott az áfaemelés terhe még nem is jelent meg teljes egészében a fogyasztói árakban. A műszaki és a tartós fogyasztási cikkek azonban máris két számjegyű visszaesést mutatnak, s nem túl jók a kilátások az élelmiszer-eladások terén sem. Vámos szerint az már biztosnak tűnik, hogy a remélt költségvetési többletbevételt nem érik el az áfaemeléssel. Helyette sokkal inkább csődhullámra lehet számítani, hiszen jó néhány kereskedőnek már most beletört a bicskája a versenyképességet tönkretevő adóterhekbe és az elszegényedett lakosság spórolásába.