Csaknem 15 ezerre rúghat azoknak a fiataloknak a száma (a felvettek 15 százaléka), akik bár felvételt nyertek valamelyik egyetemre vagy főiskolára, mégsem kezdik meg tanulmányaikat szeptemberben a felsőoktatásban – derül ki az Országos Felsőoktatási Információs Központ (OFIK) felméréséből. A 31 ezer jelentkező megkérdezése alapján készített elemzés szerint vannak olyan diákok, akik már jelentkezésük pillanatában tudták: ha sikerül a felvételi, akkor sem kezdik meg tanulmányaikat, mert nincs pénzük a költségek fedezésére. A felmérés szerint a felvételizők 5,5 százaléka (hétezer diák) mondta azt, hogy sikeres felvételi esetén biztosan nem iratkozik be, hanem dolgozni megy, mert nincs pénze a tanulásra.
További 6,6 százalék (8500) attól tette függővé a beiratkozását, hogy a megjelölt helyek közül hova veszik fel.
*
Ha nem az általuk leginkább vágyott képzési helyre kerülnek be, hanem csak a második, harmadik helyre, akkor inkább kihagynak egy évet, és jövőre újra próbálkoznak. Ijesztően magas azoknak a fiataloknak a száma, akik ugyan nagy valószínűséggel megkezdik szeptemberben a tanulmányaikat abban az iskolában, ahová felvételt nyertek, ám ha ez nem az általuk leginkább vágyott hely, akkor jövőre újra felvételiznek. A felvételizők közel fele nyilatkozott így, ami azért aggasztó, mert ez jelenti a legnagyobb pénzkidobást az államnak: ha ugyanis egy diák idén megkezdi a tanulmányait mondjuk az ELTE bölcsészkarán, ám jövőre felveszik a jogra, akkor az állam egy éven keresztül feleslegesen finanszírozta a diák több százezer forintos tanulmányi költségeit.
A felvételt nyert fiatalok 5–15 százaléka (maximum 14 000 diák) lesz az, aki a fent említett okok valamelyike miatt biztos egyetemi helye ellenére sem kezdi meg tanulmányait. A siralmas helyzeten csak az enyhít valamelyest, hogy lesznek olyanok, akik tavaly maradtak ki, idén viszont beiratkoznak.
Az intézmények óriási bajba kerülhetnek, ha a felvett diákok ezrei mégsem kezdik meg tanulmányaikat, így ugyanis az intézmény elesik a diákok után járó állami támogatástól, illetve az általuk fizetendő költségtérítéstől, az üresen maradt helyeket pedig ősszel már nem tölthetik fel. A Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF) már tavaly kérte az oktatási minisztériumot, hogy tegye lehetővé a helyek őszi feltöltését, a szakminisztérium azonban nem volt partner. Sándorné Kriszt Éva, a BGF rektora akkor a Magyar Nemzetnek kijelentette: 2008 szeptemberében a BGF-en a felvettek közel 14 százaléka nem kezdte meg tanulmányait. A rektor asszony szerint nagy baj, hogy az így üresen maradt helyeket a jelenlegi jogi szabályozás miatt nem tölthetik fel. Ez egyrészt igazságtalan azokkal a diákokkal szemben, akik a felvételi eljárás során éppen csak kiszorultak a képzésről, és szívesen tanulnának, ám ezt az üres helyek ellenére sem tehetik meg. Másrészt az egyetemek, főiskolák gazdálkodásában is óriási problémát jelent, hiszen csak a beiratkozott hallgatók után kapnak állami támogatást, így minden egyes hallgató hiánya érzékenyen érinti az iskolák büdzséjét. A tervezettnél alacsonyabb létszám az oktatás színvonalát, minőségét is veszélyeztetheti, létszámhiány miatt kurzusok maradhatnak el.
Tíz idén érettségiző diákból kilenc jövőre újra felvételizik, ha idén nem vették fel sehová – derült ki a felmérésből. Ismert: a rendes felvételi eljárás során a 127 500 jelentkezőből 94 ezer fiatalt vettek fel, vagyis 33 ezer felvételiző nem került be sehová. Egy évet sem vár mindenki: lesz, aki már az augusztusi pótfelvételin újrapróbálkozik, és olyanok is akadnak, akik ősszel jelentkeznek a jövő februárban induló keresztféléves képzésre.
origo.hu
Felállították az Ország Karácsonyfáját - képek
