Felvételi: kárba veszett tízezer ingyenes hely

Kilencvenháromezer diák, a felvételizők háromnegyede nyert felvételt valamelyik főiskolára vagy egyetemre. A legmagasabb pontszám, 469 pont a Budapesti Corvinus Egyetem nemzetközi gazdálkodás szakán kellett. A tavalyinál jobb teljesítményre volt szükség az orvosi karon és a jogászképzésen – tudta meg lapunk még a ponthatárok késő esti kihirdetése előtt.

Hiller szolidaritást vár el. Biztosítottak az anyagi források a felsőoktatás államilag finanszírozott képzésein a 2009/2010-es tanévben, így a felvehető hallgatók korábban megállapított, 56 ezer fős létszáma nem változik – nyilatkozta tegnap Hiller István oktatási és kulturális miniszter a Parlamentben, miután befejeződött a tanácskozás Bajnai Gordon miniszterelnök, Varga István nemzeti fejlesztési miniszter és a Magyar Rektori Konferencia tagjai között. A tárca vezetője a médiában megjelent magas rektori fizetésekre úgy reagált: semmilyen kötelezettsége nincs a felsőoktatásban dolgozó vezetőknek, hogy a krízisalapba befizessék jövedelmük egy részét, a Magyar Rektori Konferencia kompetenciájába tartozik az erről való döntés. Az oktatási miniszter ugyanakkor hangsúlyozta: szükségesnek tartja a társadalmi szolidaritást. (MN)

Idén tízezerrel több fiatalt vettek fel a felsőoktatásba, mint tavaly, mégis nehezebb volt bekerülni az egyetemre, mert harmincezerrel többen felvételiztek, mint egy évvel ezelőtt. A 127 500 felvételizőből összesen 93 ezer diák jutott be a felsőoktatásba, vagyis a diákok csaknem 75 százaléka került be valahova, szemben a tavalyi 85 százalékkal.
Hiába volt idén a tavalyinál lényegesen nagyobb verseny az ingyenes helyekért, nem születtek rekordpontszámok. Idén is a Budapesti Corvinus Egyetemen kellett a legmagasabb pontszám (469 pont) a bekerüléshez, ám ez hat ponttal elmarad a tavalyi 475 pontos rekordtól. Sokkal jobb teljesítményre volt szükség idén az orvosi karokon, intézménytől függően 421–437 pont kellett, míg tavaly 432 pont már a Semmelweis Egyetemre is elég volt. A jogászoknál is magasabb pontok kellettek, itt egyetemtől függően 408–426 pont a bejutási határ. Több képzésen is 160 pont a ponthatár. Jelenleg ez a bejutási küszöb, vagyis ennél kevesebb ponttal akkor sem vehetnek fel senkit, ha a képzésen egyébként még lenne férőhely. Ehhez a pontszámhoz elégséges osztályzatok és kettes érettségiátlag is elég. Szakemberek szerint súlyosan rontja a felsőoktatás színvonalát, hogy ilyen gyenge teljesítményű, felkészületlen diákok is bekerülhetnek az egyetemekre. Bár sehol nem volt szükség maximális pontszámra, egy fiatalnak sikerült elérnie a bűvös 480 pontos abszolút határt.
*
Az országban jelentős a mérnökhiány, így örömteli, hogy idén sikerült feltölteni a műszaki képzések államilag finanszírozott helyeit, sőt még költségtérítésre is vettek fel diákokat. A tudósokat régóta aggasztja a természettudományos képzések népszerűtlensége, ezen a területen is súlyos szakemberhiánytól tartanak: idén a területre a tavalyinál 700-zal több fiatalt tudtak felvenni, ám nemhogy túljelentkezés nem volt, de még így sem sikerült feltölteni az öszszes ingyenes férőhelyet.
Az idei felvételi legnagyobb oktatáspolitikai kudarca a mesterképzések népszerűtlensége, ahol a 21 700 ingyenes helyre mindössze 13 ezer fiatal jelentkezett, és közülük csupán 10 ezret vettek fel. (A mesterképzések azok a másoddiplomás képzések, amelyeket csak szakirányú alapdiploma után lehet elvégezni.)
Így fordulhat elő, hogy miközben több mint 93 ezer diákot vettek fel a felsőoktatásba, a rendelkezésre álló 77 700 ingyenes férőhelyre csupán 66 ezer diák nyert felvételt. A mesterképzések népszerűtlensége miatt megmaradt 11 ezer helyet ugyanis nem lehet átcsoportosítani más, túljelentkezéssel sújtott képzésekre, így 11 ezer ingyenes hely kárba veszett, az arra szánt pénz az oktatási tárcánál marad, miközben 28 ezer fiatal csak költségtérítéses formában tanulhat majd.
Idén is meghirdetik majd a pótfelvételi eljárást, ingyenes helyek csak mesterképzéseken lesznek, ám ott sem túl sok. A képzések elsöprő többségére már csak költségtérítéses formában lehet majd jelentkezni.
Szakemberek szerint a pótfelvételi során további tízezer fiatal kerül majd be a felsőoktatásba, így várhatóan az összes jelentkező 80 százaléka nyer majd felvételt valahova. Emlékezetes: tavaly a rendes felvételi eljárás során a rendkívül kevés, csupán 96 ezer jelentkezőből csaknem 82 ezer diákot vettek fel, míg a pótfelvételi során további 14 ezer diák került be, vagyis a diákok 99 százalékát felvették. A szakemberek egy része azzal magyarázta a tavalyi drámai jelentkezőszám-esést, hogy a jelentkezési határidő februári lejártakor még érvényben volt a tandíjtörvény. A sarcot áprilisban törölték el, így a diákok idén jelentkezhettek először az ingyenes felsőoktatásba. Az eredmény: a tavalyinál 30 százalékkal több felvételiző.