Hiller bosszút áll az ELTE-n?

Kétszázötvenmillió forintért bérel szállodát Budán diákjainak az ELTE, mert a leromlott állapotú kollégiumuk már nem lakható, az oktatási miniszter pedig hónapok óta nem ad engedélyt az épület felújítására. Sokan azt gyanítják, Hiller így áll bosszút az egyetemen, amiért az kétszer is visszautasította a tárca méregdrága PPP-konstrukciós javaslatát.

Legalább ne tegyen keresztbe a felelős minisztérium az egyetemeknek, ha már az érdekükben nem tud tenni semmit – fakadt ki lapunknak Klinghammer István, az ELTE gazdasági tanácsának elnöke annak kapcsán, hogy a Hiller István vezette oktatási tárca hónapok óta nem adja meg az engedélyt a Kőrösi Csoma Sándor kollégium felújításához, pedig az egyetem egy fillért sem kér a minisztériumtól. A több mint 800 férőhelyes épület annyira lerobbant, hogy annak további működését az ÁNTSZ sem engedélyezte, ezért a diákokat ki kellett költöztetni. A beruházás 1,2 milliárd forintba kerülne, és az egyetem az Ajtósi Dürer sori épületeinek értékesítéséből befolyt összegből saját erőből finanszírozni tudná a felújítást. A közbeszerzési eljárást azonban nem hirdethetik meg a Hiller-tárca engedélye nélkül. Az egyetem már májusban kérte a miniszter hozzájárulását, ám Hiller az elmúlt két és fél hónapban válaszra sem méltatta az intézményt.
A tárca nemtörődömsége súlyos károkat okoz az egyetemnek. A közbeszerzési eljárás lebonyolítása és felújítás összesen egy évig tart. A most ősszel kezdődő tanévre az intézmény 250 millió forintért bérli a budai Griff Szállót a kiköltöztetett kollégistáknak, és ha a miniszter napokon belül nem adja meg az engedélyt, a következő tanévre is hotelt kell bérelni.
Egyesek szerint Hiller nem véletlenül késlekedik az engedély kiadásával. Sokan bosszút sejtenek a háttérben, amiért az ELTE visszautasította a kollégium PPP-konstrukcióban történő felújítását, a közelmúltban pedig Hillerék javaslata ellenére nem volt hajlandó előtörleszteni a Trefort-kerti egyetemi épületének felújítási költségeit, mert az ajánlatot pénzügyileg hátrányosnak találta. A Kőrösi kollégiumot már 2006-ban fel akarták újítani PPP-konstrukcióban, ám a vállalkozók olyan magas árajánlatot adtak, hogy az egyetem elutasította azt. Klinghammer szerint a befektető egyetlen ágyhely havi működtetéséért havi hetvenezer forintot kért volna. Ha a hatszáz ágyas kollégiumért húsz éven keresztül ágyanként havi hetvenezer forintot fizetnek, a beruházás tízmilliárd forintba került volna, míg a saját erőből történő felújítás csupán 1,2 milliárdot emészt fel.
Az oktatási miniszter vélhetőleg sérelmezte azt is, hogy egy másik egyetemi épület esetében az ELTE visszautasította a tárca előtörlesztésre vonatkozó javaslatát. Klinghammer szerint a PPP-konstrukcióban felújított Trefort-kerti épületegyüttes működtetési díját az egyetem vagyonfelélés nélkül tudta fizetni, mert az Ajtósi Dürer sori ingatlanok eladásaiból származó pénzt állampapírokba fektette, és a hozamokból törlesztett. A Hiller-tárca azonban azt javasolta, hogy a tőkét felhasználva törlesszenek előre milliárdokat. Az egyetem által készíttetett szakértői elemzés szerint gazdaságtalan a tárca javaslata, mert indokolatlan elkölteni a tőkét, ha a hozamokból is fedezni tudja a törlesztést. Az elemzők azzal sem értettek egyet, hogy az intézmény előre fizesse ki évekre az épület működtetési díját, amikor a szolgáltatás még meg sem valósult.
Somogyi Botond, az OKM beruházási főosztályának helyettes vezetője ezzel szemben azt állítja: négy évvel ezelőtt Klinghammer – még az ELTE rektoraként – maga kérte a minisztériumtól, hogy az Ajtósi Dürer sori ingatlanok eladásából származó pénzt a Trefort-kerti épület felújítási költségeinek előtörlesztésére fordíthassa. Somogyi szerint az egyetem nem tisztázta megfelelő módon a tárca felé, hogy milyen mértékű saját bevételekkel rendelkezik, ezért most azt vizsgálják, hogy ha az egyetem a kollégium felújítására költi az ingatlaneladásokból befolyt pénz egy részét, tudja-e majd fizetni egyéb kötelezettségeit. Hozzátette: egyelőre nem született döntés az ügyben, és azt sem tudja, hogy erre mikor kerül sor.
Emlékezetes: a PPP- konstrukciós beruházásokat még Magyar Bálint korábbi szabad demokrata oktatási miniszter erőltette rá az intézményekre. A program keretében magánbefektetők építettek, illetve újítottak fel egyetemi épületeket és kollégiumokat, amiért az iskolák húsz éven keresztül törlesztenek. A magánbefektetők legtöbb esetben maguk is kölcsönből finanszírozták az építkezést, vagyis a banki hitelre még ők is rárakták a hasznukat, így szakemberek szerint az egyetemek két évtized alatt a beruházási költség háromszorosát fizetik ki a befektetőnek.