| Intézmény | 2009 | 2008 |
| Semmelweis Egyetem | 437 | 432 |
| Debreceni Egyetem | 420 | 417 |
| Pécsi Tudományegyetem | 421 | 416 |
| Szegedi Tudományegyetem | 421 | 417 |
Idén tízezerrel több fiatalt vettek fel a felsőoktatásba, mint tavaly, mégis nehezebb volt bekerülni az egyetemre, a felvételizők száma ugyanis harmincezerrel haladta meg a tavalyit. A 127500 felvételizőből 93 ezer diák jutott be a felsőoktatásba, vagyis a diákok közel 75 százaléka került be valahova, szemben a tavalyi 85 százalékkal.
Hiába volt azonban idén a tavalyinál lényegesen nagyobb verseny az ingyenes helyekért, elmaradtak a rekordpontszámok és a csúcsteljesítmények. Tavaly a maximális 480 pontot a nappali alapképzésekre jelentkezők közül 261 diák érte el, míg idén 495 fiatalnak sikerült ez a bravúr. Csakúgy, mint egy éve, idén is a Budapesti Corvinus Egyetemen kellett a legmagasabb pontszám (469 pont) a bekerüléshez, ám ez hat ponttal elmarad a tavalyi 475 pontos rekordtól. A diákok között „Közgáznak” becézett iskola mára egyeduralkodó elitintézménnyé vált: míg tavaly a második legmagasabb pontszám a bajai Eötvös József Főiskola német nemzetiségi óvópedagógusi szakára kellett, a negyedik helyre pedig ELTE japán szaka futott be, addig az idén az első ötbe csak közgázos képzés került be. A hatodik-hetedik helyre tudott csak beférkőzni más intézmény képzése: mindkettő pszichológia szak, az egyik a Károli Gáspár Református Egyetemen, a másik az Eötvös Loránd Tudományegyetemen indul. A diploma nélkül záruló, négy féléves felsőfokú szakképzések egyike sem került be a top tízbe, ám tény, hogy népszerűségük nőtt, amit az is bizonyít, hogy immár több kurzuson is kiugróan magas pontszám született. Alig csúszott le a ranglistáról a Kodolányi János Főiskola intézményi kommunikátor, a Pannon Egyetem gyógynövény- és fűszernövény-termesztő és -feldolgozó, valamint a Pécsi Tudományegyetem csecsemőgondozó felsőfokú szakképzése, mindhárom helyen 450 pont volt a ponthatár. Érdekesség: az említett kurzusok költségtérítéses formáján kellett nagyon jó teljesítmény, míg ugyanezen képzések ingyenes tagozatán szerényebb pontszám is elég volt a bekerüléshez. A költségtérítéses szakok közül a Közgáz nemzetközi gazdálkodás szakán kellett a legtöbb, 459 pont.
Jobb teljesítményre volt szükség a tavalyinál az orvosi karokon: 2008-ban a Semmelweis Egyetemre 432 pont is elég volt, idén már 437 kellett a bekerüléshez. A jogászképzéseken ment végbe a legdrasztikusabb pontszámemelkedés: képzésben a legtöbb pont (426) az ELTE jogi karán kellett a bejutáshoz, 22-vel több, mint tavaly. A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen 411 pontra volt szükség, 27 ponttal több, mint tavaly. Ennek két oka van: az egyik, hogy idén harminc százalékkal többen jelentkeztek jogászképzésre, mint egy éve, a másik, hogy az oktatási miniszter idén csökkentette a jogi karon az ingyenes férőhelyek számát.
Az országban jelentős a mérnökhiány, így örömteli, hogy idén sikerült feltölteni a műszaki képzések államilag finanszírozott helyeit, sőt, még költségtérítésre is vettek fel diákokat. A tudósokat régóta aggasztja a természettudományos képzések népszerűtlensége: idén a területre a tavalyinál 700-zal több fiatalt tudtak felvenni, ám nemhogy túljelentkezés nem volt, de még így sem sikerült feltölteni az összes ingyenes férőhelyet. Meg kell jegyezni azonban, hogy e területeken még mindig jellemzően alacsony pontszámmal kerülnek be a diákok, s a felkészületlenségük később problémákhoz vezethet.
A sok jelentkező ellenére idén is rengeteg képzésen csupán a minimális 160 pont a ponthatár. Jelenleg ez bejutási küszöb, vagyis ennél kevesebb ponttal akkor sem vehetnek fel senkit, ha a képzésen egyébként még lenne férőhely. Ehhez elégséges osztályzatok és kettes érettségi átlag is elég. Szakemberek szerint rontja a felsőoktatás színvonalát, hogy ilyen gyenge teljesítményű, felkészületlen diákok is bekerülhetnek az egyetemekre.
Az elérhető maximális pontszám 480 pont volt, amelyből 200 pontot a tanulmányi pontok, 200-at az érettségi eredmények és legfeljebb 80-at a pluszpontok (nyelvvizsga, emelt szintű érettségi, versenyeredmények) tesznek ki.
Az idei felvételi legnagyobb oktatáspolitikai kudarca a mesterképzések népszerűtlensége, ahol a 21700 ingyenes helyre mindössze 13 ezer fiatal jelentkezett, és közülük csupán 10 ezret vettek fel. (A mesterképzések azok a másoddiplomás képzések, amelyeket csak szakirányú alapdiploma után lehet elvégezni.) Így fordulhat elő, hogy miközben több mint 93 ezer diákot vettek fel a felsőoktatásba, a rendelkezésre álló 77700 ingyenes férőhelyre csupán 66 ezer diák nyert felvételt. A mesterképzések népszerűtlensége miatt megmaradt 11 ezer helyet ugyanis nem lehet átcsoportosítani más, túljelentkezéssel sújtott képzésekre, így 11 ezer ingyenes hely kárba veszett, az arra szánt pénz az oktatási tárcánál marad, miközben 28 ezer fiatal csak költségtérítéses formában tanulhat majd.
