Politikai csörte a Kába kő körül

Irán tiltakozott Szaúd-Arábiánál, mivel a perzsa állam szerint a vallási rendőrség nem kezeli a többségi, szunnita mozlimokhoz hasonlóan a síita irániakat. Teherán szerint ez aláássa a sivatagi királyság tekintélyét az iszlám világban. A vallási jellegű kijelentésnek ugyanakkor nagyon komoly politikai háttere van.

2009. 08. 10. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Évente milliók utaznak Szaúd-Arábiába, hogy részt vegyenek a nagy zarándoklaton. Ez minden mozlim álma, amelyre vallása kötelezi is őt életében egy alkalommal, ha egészségileg és anyagilag erre képes. Az iszlám világ legnagyobb részén a szunniták élnek, akik Mohamed prófétát és utódait, a történelemkönyvek lapjain olvasható kalifákat elismerik a hívők vezetőjeként, egy kisebbség, a síiták azonban a vallásalapító jogos utódjának Alit tartják, akinek vér szerinti utódjai a szemükben imámok, különös hatalommal bíró vallási vezetők. Az iráni iszlám is síita, néhány gyakorlati és teológiai eltéréssel, utóbbiak között olyanokkal is, amelyek a puritán szunnita iszlámot követő szaúdiaknak egyenesen istenkáromlásnak tűnik. A síiták imámjai a szalafita puritánoknak hasonlóak a bálványokhoz, ahogy a meghalt vezetők sírjai fölé emelt mecsetek is bántják érzékenységüket. Jellemző, hogy amikor Fahd szaúdi király 2005-ben meghalt, az iszlám világ egészén gyásznapot hirdettek, és félárbocra engedték a zászlókat, egyedül Szaúd-Arábiában nem, mivel a nemzeti lobogón szent szavak vannak, amelyek többet érnek bármely ember életénél. A különbségek ellenére a síita iszlám mégiscsak ugyanazon vallás másik ága – bár évszázadokon át eretnekségnek nevezték a szunniták és üldözték is –, így számukra a mekkai zarándoklat éppúgy kötelesség és szent ajándék, mint bármely hittársuknak. A szaúdi királyság pedig féltékenyen őrzi szellemi elsőségét az iszlám világban, amelyet a két szent hely, Mekka és Medina őrzése juttat neki. Ezért befogad minden hívőt, aki szent kötelességét akarja végrehajtani – bár manapság már kvótarendszert állítanak fel, hogy biztonságban lebonyolíthassák a zarándoklatot –, vallási irányzattól függetlenül.
Az iráni és a szaúdi vallási és politikai rendszer igencsak eltérő, emellett a két nép között is óriási a különbség. Az 1979-es iráni iszlám forradalom eszméi akkoriban az egész térségben elterjedtek, a szaúdiak között is felütötte a fejét az „iszlám újjászületés”. A gyermekek hirtelen vallásosabbak lettek szüleiknél, a fiatalok kérték meg az időseket, legyenek mértékletesek, forduljanak Isten felé, hagyják el a nyugati erkölcstelenséget. Bár Szaúd-Arábia meglehetősen zárt társadalom, Irán pedig jóval nyitottabb, így a hatás is eltérő volt, a mélyen vallásos szaúdi királyi ház nem nézte jó szemmel a külföldről érkezett eszméket, főleg azok politikai üzenetét, amely a királyi ház uralkodására vethetett volna rossz fényt. Az évtizedek alatt Irán és Szaúd-Arábia is ragaszkodott saját útjához, így Rijád az Egyesült Államokkal kötött szövetségét nem rúgta fel, Teherán pedig kitartott permanens forradalma mellett. Ám az bizonyos, hogy egyik sem hajlandó elismerni a másik elsőségét.
A nagy zarándoklaton először 2007-ben történt meg, hogy a síita zarándokoktól ujjlenyomatot kértek, ezt pedig ők nagyon sérelmezték. Egy iráni főpap, Nasszer Makarem-Sirázi ajatollah azt is kilátásba helyezte, hogy el fogja tanácsolni honfitársait a kis zarándoklaton (umrán) való részvételtől, ha a szaúdiak folytatják a gyakorlatot. Az umra nem kötelező, de feltétlenül ájtatos cselekedet, amely az év bármely szakában végezhető – bár a ramadán böjthónap alatt jóval többen hajtják végre –, és éppúgy a mekkai utazás és az ottani nagymecsetben, a Kába kő körüli imádkozás a lényege. Csütörtökön így nem is okozott különösebb meglepetést, hogy a hírügynökségeken megjelent „mínuszos hírként”, hogy az iráni kormány a kis zarándoklat megtiltását fontolgatja a böjti hónap idején állampolgárai számára. Indokként Kamran Bakeri-Lankarini közegészségügyi miniszter az újinfluenza-járvány terjedésének veszélyét hozta fel.
A mekkai zarándoklat idején a szaúdi hatóságok nagyon óvatosan járnak el, rengeteg az ellenőrzés és hőérzékelő kamerákat is felhasználnak a betegek kiszűrésére, ám a nagy tömegben óhatatlan a fertőzés terjedése. Igaz, hogy az utóbbi időben több influenzást regisztráltak a hazatérő zarándokok körében az iráni hatóságok, ám valószínűleg nem csupán az egészségügyi megfontolások állnak a tiltás hátterében.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.