Mazen Abdul Dzsavad a beszélgetés során a szexről általánosságban beszélt, majd a saját életéből vett részletekkel illusztrálta mondanivalóját. Az ennél sokkal nyíltabb szexualitás is bármikor látható és hallható a nyugati tévécsatornákon, ám Szaúd-Arábiában nem. Az eset miatt a kulturális és információs minisztérium lezárta a beszélgetést közreadó libanoni tévé (LBC) dzsiddai irodáját, és visszavonta a műsorszórási engedélyét. Pedig az LBC egyáltalán nem kicsiny tényező a térségben, a libanoni háború alatt és azóta is valódi politikaformáló adó, ráadásul 2003 óta nem más a tulajdonosa, mint Szaúd-Arábia legismertebb üzletembere, Valíd bin Talal herceg.
A helyi ügyészség még nem közölte, milyen vádakkal fogják szembesíteni Dzsavadot mint első számú gyanúsítottat, valamint a műsorban megszólaló további három férfit. Az Arab News szaúdi lap szerint két eset képzelhető el. Dzsavadot a bűn bemutatásával vádolhatják, amely a bűnös életmód közhírré tételét jelenti. Másik esetben ennél súlyosabb vádat is felhozhatnak ellene, ez pedig a bűnös cselekedetek népszerűsítése, amely valódi társadalomellenes bűntény. Szaúd-Arábiában nincs büntető törvénykönyv, így a döntés a bíró kezében van. A szaúdiak jogrendszere és gondolkodásmódja is teljesen eltér a nyugatiakétól. Mint sivatagi kultúra, a szaúdiak közösségben gondolkodnak, s nem az egyéni felelősséget hangsúlyozzák. Ha valaki bűnt követ el, az az egész társadalom haragját kivívja maga ellen, különösen akkor, ha a mostanihoz hasonló erkölcstelenségen kapják. A tévéműsor miatt egyébként legalább kétszázan telefonáltak, tiltakozva a bűnös életmód nyílt bemutatását.
A társadalom elleni támadásként fogták fel az elmúlt években a terrorizmus támogatását is, és ezreket ültettek börtönbe. A nyugati országok, elsősorban az Egyesült Államok és Nagy-Britannia üdvözölte a szaúdi gyorsaságot és határozott lépéseket, ám a Human Rights Watch (HRW) nemzetközi jogvédő csoport ezt nem látja ilyen rózsásnak. Rijád a több ezer, vádemelés nélkül fogva tartott gyanúsított közül sokaknak felajánlotta azt a programot, amely keretében visszatérhetnek a társadalomba, 1500-an éltek is ezzel. Tavaly októberben szaúdi adatok szerint még 991 ember volt előzetes letartóztatásban, idén júliusban az igazságügy-minisztérium arról tájékoztatott, hogy 330 embert ítéltek el, s egy embert kivégeztek. A HRW szerint senki nem tudja megállapítani, vajon a perek tiszták voltak-e, a szaúdi hatóságok alig adnak információt, megfigyelő pedig soha nem lehet jelen a tárgyalásokon.
Vitályos Eszter: Péter, hát van neked bőr a képeden, hogy te még a nők elleni erőszakról prédikálsz?