Túlsúlyban vannak a lányok az egyetemeken

Lassan, de fokozatosan kezdik kiszorítani a lányok a fiúkat a felsőoktatásból. Idén 13 ezerrel több nő került be egyetemre, főiskolára, mint férfi – derül ki a felvételi statisztikák részletes, eddig nem publikált elemzéséből. Lapunk összeállította az elitképzések listáját is, amely arról tanúskodik: a Budapesti Corvinus Egyetemre kerültek be a legjobb teljesítményű fiatalok.

Toplista alap-, osztatlan képzés (Á – állami, K – költségtérítéses)
1. Nemzetközi gazdálkodás (Á) BCE 469 pont
2. Nemzetközi tanulmányok (Á) BCE 462 pont
3. Nemzetközi gazdálkodás (K) BCE 459 pont
4. Kommunikáció és médiatudomány (Á) BCE 455 pont
5. Gazdálkodás és menedzsment (Á) BCE 454 pont
6–7. Pszichológia (Á) ELTE 453 pont
Pszichológia (Á) KRE 453 pont
8–9. Kereskedelem és marketing (Á) BCE 452 pont
Pénzügy és számvitel (Á) BCE 452 pont
10–11. Kommunikáció és médiatudomány (Á) ELTE 451 pont
Turizmus, vendéglátás (Á) BVE 451 pont

Évről évre egyre nagyobb arányban kerülnek be a nők a felsőoktatásba, és ha lassan is, de kezdik kiszorítani a férfiakat – derül ki a felsőoktatás részletes statisztikából. Idén már csupán a jelentkezők 42,95 százaléka, a felvetteknek pedig 43,4 százaléka férfi. A számok nyelvén ez azt jelenti, hogy idén 18 ezerrel több nő jelentkezett egyetemre vagy főiskolára, és 13 ezerrel többen be is kerültek valahova, mint az erősebb nem képviselői. Évek óta tendencia, hogy kevesebb férfi jelentkezik a felsőoktatásba, mint nő. A felvételin átlagosan egy hajszállal jobban szerepelnek, mint a nők.
Bár az oktatási tárca egyelőre nem hozta nyilvánosságra az elitszakok toplistáját, lapunk a több ezer képzés ponthatárait összevetve elkészítette a rangsort. Csakúgy, mint tavaly, a Budapesti Corvinus Egyetem nemzetközi gazdálkodás szakára kellett idén a legjobb teljesítmény, ám az egy évvel ezelőtti 475 ponthoz képest most hat ponttal kevesebb is elég volt a bekerüléshez. A diákok között Közgáznak becézett egyetem mára a többiek számára megközelíthetetlen elitintézménnyé vált: míg tavaly a pontszámok alapján összeállított rangsor első öt helyén csak három közgázos képzés volt, és két másik intézmény egy-egy kurzusa is be tudott férkőzni (akkor a második legmagasabb pontszám a bajai Eötvös József Főiskola német nemzetiségi óvópedagógusi szakára kellett, a negyedik helyre pedig az ELTE japán szaka futott be), addig az idén az első ötbe csak közgázos képzés került be. Az első három helyen nemzetközi képzések állnak. Külön érdekesség, hogy a bronzérmes költségtérítéses képzés lett.
A kommunikáció képzés népszerűsége továbbra is töretlen, bár az egyes médiaszakok között intézményenként nagy a szórás: a területre a legmagasabb pontszám (455) itt is a Corvinuson kellett, míg a specifikusan, évek óta ilyen képzést folytató intézményekben ennek a pontszámnak a töredéke is elegendő volt a bekerüléshez (a Szegedi Tudományegyetem budapesti tagozatán, a „Havas-iskolában” 162 ponttal már egyetemista lehet valaki, amelynek eléréséhez a kettes érettségi bőven elegendő).
A hatodik-hetedik helyre tudott csak beférkőzni más intézmény képzése: mindkettő pszichológia szak, az egyik a Károli Gáspár Református Egyetemen, a másik az Eötvös Loránd Tudományegyetemen indul. A nyolcadik-kilencedik helyen a Közgáz kereskedelmi és pénzügyi képzése áll 452 ponttal, míg a tizedik helyre az ELTE kommunikáció és a Corvinus turizmus-vendéglátás alapszaka futott be 451 ponttal.
A diploma nélkül záruló, négy féléves felsőfokú szakképzések egyike sem került be a top tízbe, ám tény, hogy népszerűségük nőtt, amit az is bizonyít, hogy a korábbi évekkel ellentétben több kurzuson is kiugróan magas pontszám született. Alig csúszott le a ranglistáról a Kodolányi János Főiskola intézményi kommunikátor, a Pannon Egyetem gyógynövény- és fűszernövény-termesztő és -feldolgozó, valamint a Pécsi Tudományegyetem csecsemőgondozó felsőfokú szakképzése, mindhárom helyen 450 pont volt a ponthatár. Érdekesség, hogy az említett kurzusok költségtérítéses formáján kellett kiugróan jó teljesítmény, miközben ugyanezen képzések ingyenes tagozatán jóval szerényebb pontszám is elég volt a bekerüléshez. A költségtérítéses szakok közül a Közgáz nemzetközi gazdálkodás szakán kellett a legtöbb, 459 pont.
Elgondolkodtató, hogy miközben idén a több jelentkező miatt nagyobb volt a verseny, és a tavalyinál jobb volt az érettségi átlag, a kiugró teljesítmények elmaradtak: tavaly a maximális 480 pontot – bár nem volt szükség rá – a nappali alapképzésekre jelentkezők közül 261 diák érte el, idén csak egy fiatalnak sikerült a bravúr.
Emlékezetes: csütörtökön késő este derült ki, hogy a felvételizők háromnegyede nyert felvételt valamelyik főiskolára, egyetemre. Az idei felvételi legnagyobb oktatáspolitikai kudarca a mesterképzések népszerűtlensége, ahol a 21700 ingyenes helyre mindössze 13 ezer fiatal jelentkezett, és közülük csupán 10 ezret vettek fel. A mesterképzések azok a másoddiplomás képzések, amelyeket csak szakirányú alapdiploma után lehet elvégezni.

Visszaélnek az adatokkal? Az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) felvételizőktől úgy értesült, hogy az Országos Felsőoktatási Információs Központ kereskedelmi reklám céljára is használta a jelentkezők adatait – olvasható az Országos Sajtószolgálathoz eljuttatott közleményben. Azok a felvételizők, akik kérték, hogy SMS-ben értesítsék őket a felvételi eredményről, nem sokkal később egy újabb üzenetet is kaptak. Ennek tartalma a közvetkező volt: „Gratulálunk! Megcsináltad! Hozd ki a maximumot a diákéveidből! Legyél, aki lenni akarsz! www.diakhitel.hu” Az IKSZ szerint aggályos, hogy egy közintézmény közreműködésével a gazdasági válság idején a fiatalokat hitel felvételére buzdítják. A szervezet írásbeli kérdést nyújt be az oktatási miniszternek és az adatvédelmi biztos vizsgálatát kéri. (OS)