Veszélyes lehet a nyugat-európai „tanárexport”

Amennyiben nem történik a lehető legrövidebb időn belül fordulat a tanárok anyagi és erkölcsi megbecsülésében, néhány éven belül óriási tanárhiány lesz Magyarországon – állítják szakemberek. A németek már meg is kezdték a magyar tanárok elcsábítását a hazai fizetés öt-tízszeresével.

Egyre égetőbb a tanárhiány Nyugat-Európában. Főként természettudományos szakemberekből, illetve matematika- és informatikatanárokból van kevés, ahogy Magyarországon is. Ha a meglévőket is elcsábítják, veszélyes helyzet alakulhat ki a hazai oktatásban – jelentette ki lapunknak Kerpen Gábor, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke annak kapcsán, hogy tudomása szerint például a németek égető tanárhiányukat Kelet-Európából toborzott pedagógusokkal pótolnák. Kerpen szerint itthon is hiány van a reáltárgyakat tanítókból. Ha a tanári pályáról való elvándorlás nem áll meg, sőt, az külföldre áramlással párosul, akkor tíz éven belül súlyos, általános pedagógushiány lesz Magyarországon.
A szakember szerint a gondok forrása az alacsony társadalmi megbecsültség és az üzleti szférával szembeni versenyképtelen fizetések, s az, hogy a tanár szakos hallgatók jelentős része a diploma megszerzése után más munka után néz. Szakértői becslések szerint Magyarországon rendkívül gazdaságtalan a pedagógusképzés: mintegy kétszer annyi tanárt képezünk az adófizetők pénzén, mint amennyi ténylegesen elhelyezkedik az iskolákban. Sokakat tántoríthat el a pályától a túl hosszú, hároméves gyakornoki idő is.
A természettudományos területen nemcsak az elvándorlók száma nagy, hanem kevés fiatalt is képeznek. Az elmúlt években annyira kevesen jelentkeztek erre a pályára, hogy az egyetemeken több ezer ingyenes férőhely maradt üresen. Kerpen szerint az oktatási kormányzatnak népszerűsítenie kell a reáltanári pályát, versenyképes fizetést kell adnia, és visszaállítani a jogcsorbításokkal elvett tanári tekintélyt. Ellenkező esetben a közeljövőben a tanári pályán is olyan súlyos helyzet állhat elő, mint az egészségügyben az orvosok tömeges elvándorlása miatt.
Németországban mintegy negyvenezres a tanárhiány. Heinz-Peter Meidinger, a Német Filológusok Szövetségének elnöke szerint évente tizenötezerrel nő a betöltetlen pedagógusi helyek száma, amit rövid távon csak kelet-európai tanárok alkalmazásával lehetne megoldani. Legnagyobb a hiány a matematika, az informatika és a természettudományok szakterületein. Jelenleg hétszázhetvenezer tanár tanít, közülük a következő tíz évben előreláthatólag csaknem háromszázezren mennek nyugdíjba. Meidinger ezért hirdetett kelet-európai „tanártoborzót”, és a Bild című lapnak adott interjújában felszólította a német tartományokat, hogy indítsanak külön tanfolyamokat a térségből pályázók számára.
A bérek a magyar tanárok számára igen csábítóak: Bajorországban például havi két-háromezer eurót keresnek. Az ország keleti részén a legkevesebb a fizetés, ám az 1800 eurós apanázs még így is a hazai bér csaknem ötszöröse. A hazai tanárok mobilitását mutatja, hogy a szintén súlyos pedagógushiánnyal küzdő Amerikai Egyesült Államokba egy program keretében még ebben a hónapban elutaznak tanítani hazai pedagógusok. Dr. Gaál István, a Debreceni Egyetem Tudományegyetemi Karok oktatási és tanárképzési elnökhelyettese szerint a Chicago Public Schools vendégtanár- programban a jelentkezők közül kiválasztottak már augusztusban utazhatnak. Az első fél évben mentortanár mellett tanulmányozzák a magyarok az ottani körülményeket, és csak utána tanítanak önállóan.