Állami gondozottakból segélyen élő lelki betegek?

Ha a gyermekvédelmi törvényben előírt minimális létszámú szakszemélyzetet sem kell majd alkalmazni a gyermekotthonokban, akkor az eleve súlyos problémákkal küzdő gyerekek önálló életre képtelen, segélyen tengődő, pszichésen sérült felnőttekké válhatnak, akiket aztán egy életen keresztül eltarthat az állam – állítja a szakember. A családi pótlék felélése csak akkor lenne elfogadható, ha helyette jelentősen megemelnék a gyerekek életkezdési támogatását.

2009. 09. 19. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Megdöbbenést és felháborodást váltott ki a gyermekvédelemben a Bajnai-kormány jövőre tervezett megszorítócsomagja. A Varga Zoltán önkormányzati miniszter által az önkormányzatoknak küldött írásos tájékoztató szerint összesen 12 milliárd forintos elvonás érintené a szociális területet.
A gyermekvédelem jelenleg is a léthatáron üzemel, a pénzelvonás pillanatok alatt működésképtelenné tenné a rendszert. A kormány ezért a gyerekek pénzéből kompenzálná a fenntartókat: az intézmények jövőre az gyerekek ellátására költhetnék a utánuk járó családi pótlék 50 százalékát. Ma még ezt a pénzt az otthonok nem költhetik el. A gyerek nagykorúvá válásáig gyűjtögetik, hogy amikor a fiatalnak távoznia kell az otthon falai közül, legyen annyi pénze, hogy lakást béreljen néhány hónapra, amíg munkát nem talál. A pénzelvonás másik felét elbocsátásokkal kompenzálná a kormány oly módon, hogy eltörölné az alkalmazotti létszámnormákat, amely a szakember szerint nemcsak tömeges elbocsátásokat hoz, de az ellátás színvonalának romlását is: gátolja a problémás gyerek egészséges fejlődését, és csökkenti a normális életre való esélyeit.
– A családi pótlék gyermekre fordítása önmagában nem lenne ördögtől való ötlet, ha jelenleg nem ez a pénz jelentené az állami gondoskodásból kikerülő fiatalok számára az egyetlen esélyt a felnőtt élet elkezdésére. Ha azonban ezt elveszik tőlük, és nem pótolják mással, akkor a fiatal pénz híján rövid idő alatt könnyen kilátástalan helyzetbe kerülhet, ahonnan nagyon nehéz kiutat találni – jelentette ki lapunknak Molnár László, a Fővárosi Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat (Tegyesz) igazgatója. Hozzátette: jelenleg a gondozásból távozó gyerekek életkezdési támogatást és a gondozási évek alatt számukra összegyűjtött családi pótlékot kapják útravalóul. Ez a pénz persze nem elég egy lakásra, de arra azért jó, hogy több hónapra kifizesse az albérletét. Molnár hangsúlyozta: elméletben jó lenne, ha a családi pótlékot a gyerekre költhetnék, hiszen például a fiatalok tehetséggondozására, mondjuk egy költségesebb hangszer megvásárlására egyáltalán nem telik. Ám ez csak akkor működne, ha az elvonást a kormány az életkezdési támogatás jelentős megemelésével kompenzálná. Az azonban elfogadhatatlan, hogy a gyerek alapvető élelmezésére költsék el azt a kis pénzt, amiből eddig az életkezdését segítették. Varga Zoltán miniszter szavaira, amely szerint a családokban is elköltik a pótlékot, Molnár így reagált: nem lehet öszszehasonlítani egy volt állami gondozott és egy családból jött fiatal életkezdési esélyeit. Az állami gondozásból kikerülő fiataloknak azonnal egyedül kell boldogulniuk, nem segítik őket szülők, nem örökölnek lakást, házat, vagyont.
A Fővárosi Tegyesz igazgatója azonban még a családi pótlék felélésénél is megdöbbentőbbnek tartja a szakszemélyzetre vonatkozó létszámnormák eltörlését. A szakember szerint a legnagyobb kárt ezzel nem az elbocsátott pedagógusok és pszichológusok szenvedik el, hanem szellemi és lelki segítség nélkül maradt gyerekek. A gyermekvédelemben jelenleg is minimális személyzettel dolgoznak, hiszen egy 10 fős lakásotthonban öt embert foglalkoztatnak. Ez igen feszített munkatempót jelent, hiszen a gyermekek állandó felügyeletet igényelnek a nap 24 órájában, hétvégén és ünnepnapon is, a személyzet több műszakban dolgozik.
A gyermekvédelmi szakember szerint jelenleg nem kiemelkedően magas az állami gondozásból kikerült felnőttek által elkövetett bűncselekmények száma, és ez a jól képezett szakemberek által nyújtott speciális nevelésnek köszönhető. Ha ez megszűnik, hamar romolhatnak a statisztikák. A tervezett intézkedés különösen károsan hathat a reszocializációra, vagyis azokra az esetekre, amikor a gyerekek eleve azért kerülnek gondozásba, mert valamilyen törvénytelen tettet követtek el. Ha a jövőben nem foglalkozik a gyerekekkel szakszemélyzet, szinte előre borítékolható további életpályájuk.
– Ha a kormány pár milliárd forint pillanatnyi megspórolása miatt képes szétzúzni a gyermekvédelmi rendszert, akkor néhány év múlva a most megtakarított pénz sokszorosát költheti az állami gondozásból kikerült fiatalokra. Megfelelő szakmai hozzáértés nélkül ugyanis a fiatalok nem tudják majd feldolgozni korábban szerzett traumáikat, nem haladnak a tanulásban, és szakképzetlen, lelkileg súlyosan sérült, önálló életre képtelen felnőttek válhatnak belőlük, akiket életük végéig segélyen tarthat az állam – figyelmeztet a következményekre a szakember.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.