Amikor az ész nem talál kiutat

O L V A S Ó A szűklátókörűség, a specializáció korában él közöttünk egy igazi polihisztor. Báger Gusztáv, akinek nevét közgazdaság-tudományi, szociológiai értekezések alatt is olvashatjuk, tizedik verskötettel örvendezteti meg az irodalom csodálóit.

2009. 09. 14. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Ráadásul nem kell őt a tudós piedesztáljára helyeznünk, hogy elismerhessük költészetének erényeit. Tavaly a Míg leírom, felébredek, idén pedig a Hidegfront című kötetét adta ki a a Tiszatáj Könyvek, a neves folyóirat műhelye. Mint Báger Gusztáv költészetének rendszeres tanulmányozója, tudom, hogy versírói magatartását jelentős mértékben meghatározza a groteszk iránti fogékonyság, a tudományok iránti nem mindennapi affinitás. „Ágynak dőlt bizony, belázasodott a Vers, / össze-vissza harangoznak a metrumok, / az ékesszólás konstitúciója szétporzó a romokban” – írja az akár ars poeticaként is értelmezhető, Egészség című költeményében. E műben megelevenednek a verstani meghatározások, hogy eljussunk a lét végső értelmének firtatásáig, anélkül, hogy a költő csalhatatlan világképletet akarna reánk erőltetni. Báger briliáns stilisztikai értékkel hiteti el olvasójával azt, ami látszólag képtelenség. Érzékivé teszi a fogalmakat, ugyanakkor racionalizálja a költői képet is. Dús képzelete végigvisz egy epigrammán egy teljes költői képet, amelyet közben egy kicsit szándékosan kancsallá vagy groteszkké tesz. Az új kötetben nem csak ez a rontott palacsinta tónus a jellemző, gyakori a hosszú, novellisztikus, a világ lényegét megmagyarázni vágyó költemény. Az intellektus remekbe szabott játékossága ezekben a meditatív belső monológokban sem hagyja cserben a költőt. Memoriter helyett címmel ír filozofikus ódát a szótárhoz, hiszen a szavak a költészet építőkövei. A Hát című költemény pedig azzal a nyelvtani szabállyal indít, hogy „Háttal nem kezdünk mondatot”, s végződik élet és halál lényegének költői csodájával.
Báger Gusztáv nem tér ki napjaink kilátástalanságának ábrázolásától. A Gyomorország ciklusban találkozunk szinte minden szörnyűséggel, ami és aki itt és most megkeseríti mindennapjainkat. „Kidobták a fürdővízzel együtt a gyereket, / a babonák letiltásával együtt, ami helyes volt, /száműzték az igaz Isten tiszteletét is / a tudományt tették vallássá” – szól a Helyzetjelentés panasza. A Válság-show, a Tanítás, a Névtelen falánkok találkozója című elkeseredett tónusú költemények elénk tárják azt a borzalomvilágot, amelynek a költő szerint is alapvetően meg kell változnia minél előbb. Azt is tudja, nem a szocializmus, nem a kapitalizmus fog bennünket végre megváltani, hanem az, ha felismerjük, hogy Istennél a kegyelem. Az idén hetvenéves, a legjelentősebbek közé lépett tudós költőnek elhihetjük, hogy „amikor az ész nem talál kiutat”, akkor csak ahhoz szabad csak imádkoznunk, „aki valóban igazgatja a világot”.
(Báger Gusztáv: Hidegfront. Versek, Tiszatáj Könyvek, Szeged, 2009, 156 oldal, 2100 Ft.)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.