Pénteken Cseh Tamás, szombaton Püski Sándor emlékét idézték meg a városházán. Az első napon vastapsot váltott ki a Magyar vigasság című műsor, amelyben Karinthy- és Molnár Ferenc-műveket mutatott be a nagyváradi Kiss Stúdió Színház. Sokan keresték fel a Magyar Napló sátránál a hetvenöt éves Kalász Mártont, aki összes versét, és Ferdinandy Györgyöt, aki Az amerikai menekült című prózakötetét dedikálta. A könyvkarnevál egyik rendezője, a Litea Irodalmi Könyvszalon és Kiadó igazgatója, Bakó Annamária elmondta: a legkeresettebb és legkülönlegesebb könyv egy erdélyi házaspár, Borbély Bartis Júlia és Borbély Bartis Endre Budapest – utcanevekben mesélő történelem című kötete. Ebben a történelmi Magyarország elcsatolt részeinek emlékét idéző utcanevek szerepelnek a hozzájuk kapcsolódó történelmi áttekintéssel.
Értékes kiadványok börzéjére talált az olvasó a Nap Kiadó pavilonjánál is. Sebestyén Ilona igazgató egy új sorozat, az Egy vers első darabját ajánlotta az olvasóknak, ennek ötletadója és megvalósítója Pomogáts Béla irodalomtörténész. A sorozatnyitó kötet az Egy mondat a zsarnokságról című Illyés Gyula-költemény összes megjelenési formáját és a teljességre törekvő kritikai visszhangot tartalmazza. Már készül a következő kötet, amely Radnóti Miklós Hetedik eclogájának alakváltozásait és utóéletét öleli fel. Csoóri Sándor legújabb verseit tartalmazza a Harangok zúgnak bennem című kötet. Az utolsó napon a félmúltba vitt bennünket Ambrus Lajos író, aki egy 1988-ban kiadott nagy sikerű kötet, az Eldorádó újrakiadásáról beszélt lapunknak a Kortárs Kiadó sátránál. E könyv az akkori nemzedék közérzetét jeleníti meg, s 1988-ban megkapta az Év könyve díjat. Az ember nem mindig örül régi műveinek, de ezt nem kell véka alá rejtenem, keze-lába megmaradt a mondatoknak – tűnődik az író. Szeretné tudni, hogy most mennyire élő és hatásos a könyv akkor műfajmegújító nyelve.
Az üzenet ma is időszerű, hiszen a hatalom szerkezete ugyanolyan, mint a Kádár-korszakban. A könyv analógiát von a Bach-korszak és a kései Kádár-korszak között. Hogy az immár három kor, a Bach-, a Kádár- és a jelenlegi közül melyik a legroszszabb, melyikben lehet jobban élni, nehezen eldönthető. – Könyvem szempontjából nem az a lényeg, hogy a Kádár-korszak elmúlt-e vagy nem, hanem a szöveg van-e annyira egyetemes, hogy kiemelje a különbségeket. A válasz az olvasóra van bízva – fejezte be Ambrus Lajos.
origo.hu
Szentkirályi Alexandra: Utazhassanak ingyenesen a kutyájukkal és a kerékpárjukkal a nyugdíjasok és a gyerekek is
