Egészségügy: talán jut pluszpénz

Elemzők a szakmai szervezetek fellépéséről
Skultéty László, a GKI Egészségügy-kutató Intézet vezetője: Az elkeseredettség mellett azt mutatja a szakmai szervezetek radikális fellépése, hogy a problémát intézményi hatáskörben már nem lehet kezelni. Ez már nem a sokat emlegetett pazarláscsökkentésről szól, a menedzsmentek ekkora összeget nem tudnak megtakarítani. A béreken kívüli, úgynevezett dologi kiadásokra – rezsiköltségre és a gyógyításhoz szükséges eszközök beszerzésére – a tavalyi összegnek reálértéken csak az egyharmada áll rendelkezésre. Ezt csak egy módon lehetne megoldani, ha a döntéshozók kiállnának, és elmondanák, hogy ennyi szolgáltatás nem járhat térítésmentesen. Úgy tűnik azonban, hogy az Egészségügyi Minisztériumra csak dicstelen kommunikációs szerepet osztott az elbátortalanodott MSZP. Semmilyen érdemi intézkedésre nincs felhatalmazása a tárcának. Ha ez így megy tovább, az intézményekben nem lesz fűtés, gyógyszer, orvosi eszköz, megszűnik a valódi gyógyítás.

Sinkó Eszter közgazdász, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának munkatársa: A szakmai szervezetek vezetői csak most érzékelték a maga teljességében, mekkora bevételkieséssel kell szembenézniük. Noha régóta ismerték a problémákat, talán csak a most bevezetni szándékozott finanszírozási változtatás alapján tudatosult bennük,
mennyire kevés a pénz a hátralévő hónapokra. Eddig ugyanis a döntéshozók előre hoztak forrásokat az első hat hónap kifizetéseihez, így eddig nem volt annyira szembetűnő az alacsony finanszírozás. Az alapvető probléma az: hogy nem lehet egyik pillanatról a másikra kivonni 60 milliárdot a rendszerből, mint ahogy tette ezt a kormány 2009-ben 2008-hoz viszonyítva. A politikának most már reagálnia kell a helyzetre. Ha a szakmai szervezetek egységesek maradnak, a politika húzhatja a rövidebbet. A tervezett éhségsztrájk inkább megmosolyogtató elképzelés, de tény, hogy nagy médiavisszhangot váltott ki.

Dózsa Csaba egészségügyi közgazdász: Én is hasonlóképpen cselekednék, ha felelős intézményvezetői poszton volnék. A finanszírozási helyzet olyan szintre süllyedt, amelyhez már nem tudnak alkalmazkodni az intézmények. A rendelkezésre álló finanszírozás ugyanis messze eltávolodott az elvárt biztonságos és minőségi gyógyítás költségeitől. A kormány azonban semmilyen útmutatást nem ad a menedzsmenteknek, hogy miként reagáljanak az új helyzetre: a szolgáltatási tartalom csökkentésével, a műtétek nagy részének több hónapos halasztásával, betegek kórházi felvétel előtti elutasításával, az onkológiai kemoterápiák leállításával? Mindig van valamekkora mozgástere a kormánynak, így csak szándék kérdése, hogy lép-e. Ahhoz képest, hogy egy teljes ágazat „bedöntése” a tét, nem sok a kért 25,5 milliárd forint.

Közeledtek ugyan az álláspontok, de végső megállapodás nem született tegnap az egészségügyi miniszter és a szakmai szervezetek képviselőinek egyeztetésén. A közel öt órán át tartó találkozó legfőbb kérdése az volt, hogy a kormány hajlandó-e megadni az ágazat által kért 25,5 milliárd forintos pluszpénzt az idei évre. Erről annyi derült ki, hogy a kabinet biztosítana ugyan többletforrást, ám azt nem tudni, pontosan mennyit. Ezt ugyanis Székely Tamás tárcavezető nem tudta vagy nem akarta megmondani. Valószínű egyébként, hogy kevesebbet ajánlanak majd annál, mint amennyit az érintettek kértek. Ezért viszont több mindent várnak cserébe: például javaslatot a szakmai szervezetektől többek között arra, hogy milyen struktúrát tartanának fenntarthatónak, s mekkora kapacitást finanszírozhatónak. Ez az érintettek szerint azt jelenti, hogy meg kellene határozniuk az ágyszámcsökkentés mértékét. Úgy látják: ezekről a kérdésekről elsősorban nem nekik kellene dönteniük, ennek ellenére aláírtak egy megállapodástervezetet a miniszterrel, amelyet azonban elláttak egy záradékkal. Ebben az áll, hogy a megállapodás csak akkor érvényes, ha a tagszervezeteiktől felhatalmazást kapnak arra, hogy a kért 25,5 milliárd forintnál kisebb összegű forrásbevonásról is tárgyalhatnak, illetve hogy a tárcavezető által említett kérdésekben is javaslatot tehetnek. A tárgyalás után a szakmai szervezetek képviselői közül többen is úgy nyilatkoztak lapunknak, hogy nincs megállapodás, de vannak biztató jelek. A tárgyalások kedden folytatódhatnak.
Mint ismert: a szakmai szervezetek szerdán jelentették be, hogy az év utolsó három hónapjára rendelkezésre álló finanszírozási keretösszeg a vártnál is alacsonyabb, s az alapvető működésükhöz sem elegendő. Ezért ultimátumot adtak a kormánynak: ha a kabinet nem pótol vissza a rendszerbe 25,5 milliárd forintot, akkor különböző nyomásgyakorló eszközökhöz folyamodnak. Végső esetben csökkentik a szolgáltatásokhoz való hozzáférést, azaz tovább növelik a várólistákat, s még éhségsztrájkot is szerveznek, amelyhez önkéntes alapon várják a csatlakozókat.
Székely Tamás is azt hangsúlyozta az egyeztetés után, hogy megállapodástervezetet fogadtak el, amely többek között arról szól: a kormány nem zárkózik el többletfinanszírozás biztosításától. Elmondta azt is: a tervek szerint októbertől bevezetik az úgynevezett bázisfinanszírozást, amely előre meghatározott állami apanázst jelent minden intézménynek havonta. Teljesítményüknek csak a minimumát határoznák meg. Hozzátette: jövő kedden véglegesíthetik a megállapodást. A Magyar Kórházszövetség elnöke szerint a delegáló szervezetek részéről jóvá fogják hagyni a tervezetet, és biztosítva lesz az elkövetkezendő három hónapban a kórházak finanszírozása. Varga Ferenc közölte: ha aláírják a megállapodást, akkor nem tartják meg az október 7-re tervezett kórházi megmozdulásokat.
Vezércikk a 7. oldalon