Éhségsztrájk a kórházakért

Az eddiginél sokkal radikálisabb fellépéssel próbálnak pluszpénzt szerezni az egészségügyi ágazatnak a szakmai szervezetek képviselői. Tegnap bejelentették, hogy kezdetben zöld szalag viselésével, később viszont már a betegellátás korlátozásával, sőt éhségsztrájkkal próbálnak nyomást gyakorolni a kormányra. Az egészségügyi tárca megdöbbent a tervezett lépéseken.

2009. 09. 26. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Év végére a jelenlegi forrásokból biztosítható finanszírozás mellett működésképtelenné válnak a fekvőbeteg-ellátó intézmények – jelentette ki immár sokadszor Varga Ferenc, a Magyar Kórházszövetség vezetője, miután rendkívüli elnökségi ülést tartottak, amelyen részt vett szinte minden nagyobb szakmai szervezet képviselője. Az egyeztetés után kiadott állásfoglalásukban arra szólítják fel a kormányt, hogy oldja fel az idén utoljára elvont 13,5 milliárd forint zárolását, s biztosítson további 12 milliárd forintnyi pluszforrást. Az érintettek tegnapi sajtótájékoztatójukon elmondták azt is, hogy elfogadhatatlannak, végrehajthatatlannak és jogszerűtlennek tartják a finanszírozási technika októberre tervezett módosítását, igaz, elsősorban nem a finanszírozási módszerrel, hanem a források elégtelenségével van gondjuk. Csiba Gábor, a Stratégiai Szövetség a Magyar Kórházakért Egyesület vezetője, a Borsod megyei kórház főigazgatója elmondta: ha a kormány szeptember 23-ig nem intézkedik, akkor zöld zászlót tűznek az intézményekre, a dolgozók pedig zöld szalagot viselnek majd, s transzparenseken tájékoztatják a betegeket a kialakult helyzetről. Ha szeptember 30-ig sem történnek meg a szükséges lépések, akkor nem kezdik meg az új minimumfeltételeknek megfelelő engedélyezési eljárást, s nem írják alá az új finanszírozási szerződésüket.
*
Ha ez sem vezet eredményre, akkor önkéntes alapon éhségsztrájkba kezdenek kórházvezetők, október 14-től pedig tovább korlátozzák az ellátást, nem működnek együtt az Egészségbiztosítási Felügyelettel és tovább húzzák a szállítói tartozásaik rendezését.
Varga Imre, a járóbeteg-ellátókat képviselő Medicina 2000 vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbihoz képest a finanszírozásuk 76 százalékra csökken, ám vannak olyan szakrendelők, amelyek forrásaik 80-90 százalékát fordítják a bérek kifizetésére. Így a szükséges orvosi eszközök mellett arra sem telik majd, hogy a fizetéseket maradéktalanul átutalják a dolgozóknak. Jákó Kinga az Egyetemi Klinikák Szövetségének képviseletében azt hangsúlyozta, hogy szeptemberig havi átlagban 44,1 milliárd forint jutott a gyógyításra, míg októbertől decemberig a tervek szerint már csak havi 33,6 milliárd. Golub Iván, az Uzsoki utcai Kórház főigazgatója úgy fogalmazott: nincs más lehetőségük, hiába tárgyaltak a döntéshozókkal. Arra a kérdésre, hogy mit értenek a betegellátás korlátozásán, többen hangsúlyozták, hogy a sürgősségi beavatkozások természetesen zavartalanul folynak majd, de a tervezhető kezeléseknél hosszabbak lehetnek a várólisták.
Úgy tudjuk egyébként, hogy a résztvevők között nem volt teljes egyetértés abban, milyen nyomásgyakorlási eszközöket érdemes bevetni. Többen voltak, akik elhibázott lépésnek és túlzásnak nevezték például az esetleges éhségsztrájkot. Az Egészségügyi Minisztérium megdöbbenéssel fogadta a bejelentést. Közleményük szerint értetlenül állnak a helyzet előtt, mondván: maguk a szakmai szervezetek kezdeményezték az új, úgynevezett bázisfinanszírozásra való áttérést. Ennek részleteiről egyébként még tart a szakmai egyeztetés. Kiemelték, hogy válság van, és ez a GDP 6,7 százalékos csökkenésével járt. Ezért az intézményi ellátást finanszírozó kasszából 13 milliárd forintot zároltak, ám ennél sokkal nagyobb mértékben csökkentek az Egészségbiztosítási Alap bevételei. Nem tartják korrektnek, hogy az érintettek a minisztériumra mutogatnak, miközben az intézmények fenntartóinak és menedzsmentjének felelősségéről egy szó sem esik.

Működésképtelen kisvárosi kórházak. Fél év alatt másfél milliárd forintos veszteséget szenved el a kaposvári, a siófoki, a nagyatádi és marcali kórház az új finanszírozási szisztéma miatt – hangzott el tegnap délelőtt a somogyi megyeházán. A siófoki kórház 100-120, a nagyatádi 140, a marcali 120 millió forinttal kap kevesebbet a szükségesnél, de ezeknél is nagyobb bajban vannak a kisvárosi fekvőbeteg-ellátó intézmények. – Az új finanszírozás egyetlenegy kisvárosi kórházat sem érintett kedvezően – szögezte le a Dél-dunántúli Regionális Egészségügyi Tanács kaposvári ülését követő sajtótájékoztatón Sütő László, Marcali polgármestere, a Kisvárosi Önkormányzatok Országos Érdekvédelmi Szövetségének szocialista elnöke. – Hihetetlen politikai konszenzus tapasztalható a kórház-finanszírozási gondok megoldásának sürgetésében – mondta Repa Imre. A Kaposi Mór Oktató Kórház főigazgatója szerint nincs már hova hátrálni. – Az Egészségügyi Minisztérium határozottan visszautasítja, hogy a négy somogyi kórháztól másfél milliárd forintot vont el a kormány az áprilisban bevezetett finanszírozási technikával – közölte a tárca az MTI-vel. (G. J. A.)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.