Ön nem az első, és nem is az utolsó, aki Izraelből jön, és az Irán jelentette fenyegetésről beszél. Egyetért kollégáival abban, hogy az utolsó pillanatban vagyunk, és bármi áron, de meg kell állítani a perzsa államot?
– Alapvetően igen. Szerintem az olyan radikális ideológia, amelyet Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök képvisel, nem egyeztethető össze a nukleáris fegyverek birtoklásával. Irán nem távoli fenyegetés, hanem nagyon is közel van, támogatja a Hezbollahot, a Hamászt, az Iszlám Dzsihádot. További aggodalomra ad okot az, ahogy Irán iszlamizálja az arab–izraeli konfliktust, vallási köntösbe öltöztetve a korábban politikai-nemzeti jellegű problémát. Irán nem Izrael ellensége, hanem az egész nyugati civilizációé, így ez nemcsak a mi gondunk, hanem az egész szabad világ érintett ebben.
– Miközben Izrael az iráni nukleáris fenyegetésre hívja fel a figyelmet, a világ nem tudja, vajon önöknek van-e atomfegyvere. Nem volna megfelelő gesztus Izrael részéről, ha véget vetne a ködösítésnek, és együttműködne a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel?
– Egyetértek abban, hogy ez problémát jelent. Attól a pillanattól kezdve, hogy a szomszédos arab államok elismerik Izraelt, nem lesz szüksége atomfegyverre. Emlékezhet, 1973-ban, amikor Szíria és Egyiptom megtámadta Izraelt, és bár az állam összeomlásáról beszéltek a vezetők, mégsem vetették be a nukleáris arzenált. A gond azonban nem azzal van, hogy Iránnak atomfegyvere lesz, hanem azzal a messianisztikus-apokaliptikus ideológiával, amely az elnök sajátja.
– Ön szerint Irán egy ilyen ideológiát követ? Még ha igaz is, az iráni elnök nem mindenható, a hatalom a legfőbb vezető kezében van. Khomeini ajatollah pedig korábban fatvát adott ki arról, hogy a nukleáris fegyvereket előállítani, tárolni és eladni az ördögtől való. Akkor kitől tart valójában Izrael?
– Iránban nagyon szövevényes hatalmi rendszer van. Korábban ez az ideológiára, a vallásra, moralitásra támaszkodott, ma inkább a Forradalmi Gárda erejére. Nem lehet megmondani, most ki irányítja Iránt. Szerintem a rezsim maga nem messianisztikus és apokaliptikus, ám a politikai vezetésnek és a Forradalmi Gárdának bizonyos részei így gondolkodnak. Khomeini a politika fölött állt, és kibékítette a mérsékelt és a radikális oldalt. Hameneinek azonban messze nincs ilyen hatalma.
– A nemrég felállt izraeli kormány európai szemmel szélsőségesnek számít, külügyminiszterük pedig kifejezetten erőszakos a diplomácia során. Nem tart attól, hogy ez Izrael kárára van?
– Izraelnek partnerek kellenek, és a történelem során mindig hajlandó volt súlyos áldozatokra a békéért, még akkor is, ha nyugati mércével szélsőséges politikus vezette a kormányt. Avigdor Lieberman külügyminiszter sokkal pragmatikusabb politikus, mint a róla kialakult kép mutatja. A radikalizmusa pedig tizenöt parlamenti helyet jelentett a választóknál. Egyfajta „ördögi szövetség” alakult ki az izraeli és a palesztin radikálisok között, így most az egyik léte a másikat erősíti. Ezt kell átalakítanunk „szent szövetséggé” a mérsékelt erők segítségével.
Szijjártó Péter a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara új vezetésével tárgyalt