Háborítatlanul virágzik a parlagfű

Napok óta tetőzik a levegő parlagfűvirágpor-tartalma, és ez az állapot egészen októberig tart. Hazánkban két és fél millióan szenvednek valamilyen allergiás megbetegedésben, közülük másfél millióan érzékenyek a parlagfű pollenjére. Egy allergiás legalább havi ötezer forintot fizet a tüneteit csökkentő készítményekre, de az asztmások ennél jóval többet is költhetnek, miközben az európai országokban 60–100 százalékban a biztosító fizeti ezeket a gyógyszereket.
Balogh Katalin, a Budai Allergológiai Központ főorvosa úgy látja, hogy az OEP hazánkban fokozatosan kihátrál a medicinák finanszírozásából: míg 6-8 évvel ezelőtt 90 százalékos támogatást nyújtott a gyógyszerekre, most a nem vényköteles orvosságok ára teljes egészében a rászorulókat terheli. A receptre kaphatókra is csak 25 százalék a kedvezmény. A szakember szerint a legmegfelelőbb gyógymód a specifikus immunterápia, ám az OEP ezt sem támogatja.
Balogh Katalin úgy véli, hogy a parlagfű elleni küzdelem sikeréhez az egész kontinens összefogására lenne szükség, mivel a virágpor száz kilométert is képes megtenni a légáramlatokkal. Az autók, kamionok kerekére tapadva is utaznak a magvak, amelyek 30-40 évig is csírázóképesek. Az elmúlt években például hiába tett meg Ausztria minden tőle telhetőt, hogy kiirtsa a parlagfüvet, visszafertőződött. Irtás szempontjából a térségben Magyarország és Bulgária a legelhanyagoltabb. Évente háromszor kellene kaszálni az érintett területeket, a parlagon heverő földekre őshonos növényeket kéne ültetni, s megnövelni az erdős területek nagyságát – teszi hozzá a főorvosnő.
Fülöp Sándor, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa a Parlagfűmentes Magyarországért Egyesület kérésére szorgalmazza, hogy kiemelt állami feladat legyen a parlagfű elleni küzdelem. Fontosnak tartja kormánybiztos kinevezését is, mivel a táppénzkiadások, az egészségügyi ellátás és a gyógyszerek költségei, valamint a kieső mezőgazdasági termésmennyiség formájában évente több tíz milliárd forintnyi kárt okoz a parlagfű a magyar államnak. A költségvetés azonban egymilliárdot sem szán a védekezésre, holott a 996/G/1990. alkotmánybírósági határozat szerint „az állam nem élvez szabadságot abban, hogy a környezet állapotát romlani engedje”. A parlagfű folyamatos terjedése pedig kimeríti a határozatban foglaltakat – mutat rá Fülöp Sándor.
A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) tegnap arra kérte a kormányfőt, hogy az allergiások érdekében oldja fel a közigazgatásban bevezetett létszámstopot. Elsősorban a földhivatalokra és a növényvédelmi hatóságokra gondoltak, mivel szakembereik részt vesznek a parlagfű-mentesítésben is – közölte Rétvári Bence országgyűlési képviselő az MTI-vel.

Hiányzó ellenálló képesség. Az allergia leginkább a nagyvárosokban élőket fenyegeti, a klimatizált, agyonfertőtlenített lakásokban felnövőknek nem alakul ki a megfelelő ellenálló képessége. Akik kutya, macska közelségében nőttek fel, több fertőzésen estek át, így ellenállóbbakká váltak, mint a háziállatoktól mentes közegben felcseperedett kontrollcsoport tagjai. Az öröklött hajlamon túl a környezetszennyezés az allergia legfőbb kiváltó oka.