Izrael Szaúd-Arábia barátságát akarja

Négynapos kampányútra indult Benjamin Netanjahu Európában, ahol az öreg kontinens vezetőit próbálja rávenni az izraeli álláspont támogatására. A zsidó állam miniszterelnöke azonban nem tud és nem is akar többet ajánlani, mint elődje, így valószínűtlen, hogy áttörést tudna elérni.

2009. 09. 05. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Jeruzsálemet soha nem adjuk fel, és nem térünk vissza az 1967-es határokhoz, jelentette ki a Spiegel német hetilapnak Dán Meridor, hírszerzési ügyekért felelős izraeli miniszter. A politikus ugyanakkor nagyon optimista volt a jövőt tekintve, mivel szerinte az izraeliek hajlandók lennének tárgyalni, a hibát pedig Mahmúd Abbászban látja, aki szerinte saját szűk politikai mozgástere miatt nem tud tárgyalóasztalhoz ülni. Az izraeli kormányfő azt az üzenetet viszi magával Londonba és Berlinbe, hogy ők az előző amerikai kormányzattal kötött megállapodásokat voltaképp teljesítik azzal, hogy új telepeket nem építenek a megszállt területeken, csak a régieket fejlesztik, így szerintük a palesztinokat kell rávenni a tárgyalásra, és nem őket. Az európai államokat pedig arra akarják rávenni, hogy tegyenek komoly lépéseket Irán ellen, nehogy a perzsa állam nukleáris hatalommá váljon.
Londonban Benjamin Netanjahu találkozni fog az amerikai különmegbízottal, George Mitchellel is, aki egyértelműen lefektette az Egyesült Államok igényét: az öszszes telepfejlesztést le kell állítani. Bár a múlt héten Móse Jálon izraeli stratégiai ügyekért felelős miniszter a ciszjordániai telepesek között kitartásra buzdított, Netanjahu azt akarja, hogy kapjon cserébe valami nagyon értékeset a hallatlan és voltaképp elképzelhetetlen lépésért. Mitchellnél azért lobbizik, hogy az Egyesült Államok gyakoroljon nyomást Szaúd-Arábiára annak békülékenyebb diplomáciája érdekében. Izrael azt várja, hogy a telepfejlesztések befagyasztása előtt a szaúdiak diplomáciai kapcsolatot kezdenek vele, megnyitják légterüket az izraeli polgári gépek előtt, ez pedig előrevetíti az arab világgal való kiegyezés lehetőségét. A szaúdiak azonban ennél sokkal többet akarnak a kapcsolatokért. A 2002-es Arab Liga-béketerv az 1967-es határokig visszahúzódó izraeli csapatokkal számol, ellenkező esetben szó sem lehet békéről. Rijád a terv közlésekor egyértelművé tette, hogy ez nem tárgyalási alap, hanem a végső ajánlat, amely ráadásul nem lesz érvényben örökre. Izraeli vélemény szerint a lehetséges béketárgyalások szeptember 22-én, az ENSZ közgyűlése idején kezdődhetnének el. A New York-i eseményre várhatóan Netanjahu Ehud Barak védelmi miniszterrel és Avigdor Liberman külügyminiszterrel érkezik.

Rasszista lépés. Ismét felháborodást váltott ki Avigdor Liberman külügyminiszter. A tárcavezető javaslata szerint csak azok vehetnének részt a külügyminisztérium diplomataképzési programjában, akik teljesítették a kötelező katonai szolgálatot. A javaslat lényegében távol tartaná a diplomáciai pályától az ultraortodox vallásos zsidókat és az izraeli arabokat, e két csoporthoz tartozókat ugyanis nem sorozzák be katonai szolgálatra. (MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.